Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szabó Dániel: Milyen is (legyen) Európa? (Európa-képek a dualista Magyarországon)

Az alapelv: egységes, szövetkezett államokból álló Európa, mint láttuk ugyanaz. Megjelenik ugyanakkor a már említett ellenség kiiktatása: természetesen az ellenséget azonnal Európa ellenségének beállítva. A szerző munkája végén ki is mondja, hogy miért jut erre a megoldásra: Oroszországnak az európai politikából való kiiktatásával az ún. keleti kérdés meg van oldva, s a balkáni átalakulások támogató nélkül nem veszélyeztetik a magyarok szupremáciáját nem-magyar állampolgártársaik fölött.

Nyilvánvaló az adott munka pillanatnyi aktualitása is. A bolgár kérdés körüli vita véglegesen felrobbantotta a három császár szövetségét, s a bolgár válság a magyar politikusok számára azt a reményt tartalmazta, hogy az európai nagyhatalmak valamennyien Oroszország ellen fordulnak.

Az ismertetett két írás közötti egyik leglényegesebb különbség az, hogy a másodikban megjelenik a Kelet, mint a rossz, a kiküszöbölendő, ami ellen védekezni kell. Már itt is szerepel az a gondolat, hogy ebben Magyarországnak kulcsszerepe van. Ez a tézis még erősebb akkor, ha már nem a liberális, alkotmányos Európa, hanem a keresztény Európa fogalmát használja valaki. A vonatkozó terület ugyanaz, az értékek többsége s mindenekelőtt a polgárosodás által megvalósítandó, megvalósítható modernizálás azonos, csak valahol a hangsúlyok tolódnak el: már nem ugyanott állnak a magyarok, mint a többiek, s ezt indokolni kell, s éppen a fent említett határőr szereppel, az arra való büszke hivatkozással lehet.

Az 1896-os magyarországi millenáris kiállítás és az egész millenáris ünnepségsorozat ezen elképzelésre épül, egyértelműen látszik az önfelfogás frusztrációs volta, s ezáltal az önbeállítás kompenzációs megfogalmazása. Már a Nyugat-Kelet ellentétpárnak használata is erre mutat, nem mondatik, mert nem mondathatik ki, hogy a magyarok a Nyugathoz, azaz Európához tartoznak-e, vagy a fejlődési eltérés már kizárja a magyarokat ebből. Kimondatik azonban, hogy nem lenne Nyugat, azaz Európa, ha a magyarok nem lettek volna. A modernizáció társadalmi hatása: mindenekelőtt a hagyományos elit visszaszorulása különös ideológiai konstrukciókat hoz létre. Erősebb lesz a modernizációval szembeni ellenállás, s a modernizációt, mint a „hagyományos magyar értékkel” ellentétben állót mutatják be. Elagyományos magyar értékrenden a nemesi értékrendet értik; s mindez egyfajta történelmi nosztalgiában jelenik meg: amire büszkék lehetünk az a múlt, s nem a jelen.

S itt válik ideologikussá az egész magyar eredetvita. Szakmai körökben régóta folyik a diszkusszió a magyarság finnugor avagy türk eredetéről.10 Függetlenül a szakmai tartalomtól a magyarországi politikai gondolkodás egy ágában egyre inkább gyökeret ver az ázsiai eredet, s ezáltal a környezetben a/, egyediség hangsúlyozása. Míg a korábbiakban az egységes, vagy legalábbis egységesülő Európa részeként tételezték a magyarok magukat ekkor és itt a sziget, az elszigeteltségérzés dominál. Természetesen ennek is megvannak a konkrét külpolitikai vonatkozásai: a szláv és germán tengerben egyedül megálló magyar idealizálása a lényeg.

„Az ősi idők homályából egy lovas ember alakja bontakozik ki szemeink előtt...,” kezdi közismert munkáját Beöthy.11 „Ennek a magányos lovasnak képe nemcsak az ősi magyarság életmódjából, hanem a magyar szellem mivoltából és fejlődéséből is sokat megmagyaráz.”12,Azzal a csodálatra méltó jelenséggel állunk szemben, hogy míg alig van Európában nemzet, mely a legkülönfélébb népelemeknek oly erős és szinte szakadatlan vegyülését mutatná: alig van egyszersmind olyan is, mely mindennek ellenére az alapító faj lelki típusát oly híven és félreismerhetetlenül megőrizte volna.”13

323