Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szita László: A magyar katonaság törökellenes küzdelmének nyugat-európai sajtóvisszhangja 1688-1698 között
során a magyar-horvát—szerb „nemzeti csapatok” létszámát tízezer főben jelölték 44 meg. Májusi haditudósítások, összhangban általunk feltárt tábornoki levelezésekkel, mind a császári, mind a török hadsereg háborús előkészítéséről, a különböző csapatok hadrendbe állításáról, a toborzások befejezéséről, a dunai flottillák megszervezéséről és a szövetségesek, valamint a török hadiszállítások erősítéséről számolnak be. Az „Extract Schreiben”... 1689. május 29-i száma számolt be teljes részletességgel a Magyarországon készülő hadjáratra felállított szövetséges csapatok előkészületeiről, az új kinevezésekről. E szerint Ludwig von Baaden a főparancsnok. Ő irányítja a hadjáratot és alárendeltségébe a következők lépnek: Herceg Croy, Parelii márki, Veteráni tábornok, Picolomini tábornok, Castell, Trautmansdorff, Aspremont, Heissler tábornokok, akik egyben a hadsereg haditanácsát is képezik. Részletesen felsorolt hadrendben a magyar nemzetiségű gyalogságot a nyugati fronton nem, csak magyarországi fronton kívánják felhasználni. Magyar, részben horvát dragonyosezred hadrendbe állítása is Czobor parancsnoksága alatt szerepelt a listán, a nyugati fronton Lotharingiai Károly fővezérsége alatt, Dünnewald lovassági tábornok parancsnokságának alárendelve, gróf Pálffy Károly táborszernagy vezet magyar ezredet.41 Jó harci értéket képviselő és a kanizsai blokádot végző gróf Batthyány magyar és horvát lovasokból álló egységét is a fősereghez rendelték június 5-i tudósítás szerint.46 Ezt Lajos Vilmos őrgróf hadseregfőparancsnok ismételt kéréseire engedélyezte a császár azzal a megkötéssel, hogy a blokádot Kanizsa körül, császári hadrendben harcoló horvát csapatokkal kell pótolni. *7 Június 16-i tudósítás jelzi viszont, hogy a fővezér reményei nem valósultak meg. Kanizsa blokádját továbbra is Batthyány magyar-horvát huszárjai látják el, mert Leopold császár parancsára „ostromzár alá helyezve az erődöt, azt szűkebb körbe kellett zárniuk...”48 A császár nem indokolatlanul döntött így, mert egy június 19-i haditudósítás szerint a törökök kitörtek a kanizsai erődből és sikeresen élelmet és élőállatokat zsákmányoltak, amelyből Batthyány magyar-horvát huszárjai csak elenyésző részt tudtak visszaszerezni. A török védőket egy hamis levél lelkesítette, amelyben a boszniai pasa felmentő akciókat ígért.49 A császár véglegesen elutasította a főparancsnok Lajos Vilmos azon kérését, hogy a Batthyány vezette huszárokat és hajdúkat bocsássa a fősereg rendelkezésére. Meggyőzően érvelt a császár Kanizsa blokádjának fontosságáról július 10-i levelében.10 A „Mercurii Relation” számára kiszivárogtatott adatok július 21-i bécsi tudósításában publikálásra kerültek erről a levélváltásról. Batthyány maradt a blokádnál és igen nagy tevékenységet fejtett ki. Csapataival teljesen elpusztította a veteményeket egészen a várat körül fogó mocsárig, a magyar és horvát huszárok „...körbe száguldozzák a környéket és madár se juthat se be se ki... a foglyok vallomása szerint nagy az ellentét a várban a parancsnokok és a katonák között.”11 Ugyanezt megerősíti egy másik újság részletesebb híradása, amelynek anyagát Batthyánytól Bécsbe érkezett stafétától kapta a szerkesztőség. A török két portyát küldött ki a várból, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy élelmet szerezzenek. Valamennyit megölték, továbbá 19 foglyot ejtettek és 30 lovat zsákmányoltak a magyar huszárok. A várban nincs élelem, csak a portyákkal igyekeznek friss húshoz illetve gabonához jutni. Az „egyenetlenség nagyon erősödik a védők és parancsnokaik között”.1“ Július 28-i haditudósítás ismét a magyar huszárok Kanizsa körüli sikereiről szól. „...egy gyorsfutár jelentette - átadva két török zászlót Kanizsáról -, hogy 170 török kirohant a várból, kiknek a visszavonulását a magyarok elvágták, részben levágták őket, 304
