Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Hankák Péter: A polgárosodás fogalmai Széchenyinél, Széchenyi és a magyar polgárosodás

JEGYZETEK

1 Gr. Széchenyi István: Hitel. Szerk. és bevezetéssel ellátta dr. ifj. Iványi-Grünwald Béla. Bp.,1930. (továbbiakban: Hitel) 273.

2 Gr. Széchenyi István Munkái. II. sor. I. k. II. rész. Világ. S.a.r. Szily Kálmán (továbbiakban: Világ). Bp., 1904. 251.

3 Hitel, 398.

4 Norbert Elias-, A civilizáció folyamata. Bp., 1987. 145-146.

5 Das wilhelminische Bildungsbürgertum. Szerk. Klaus Vondung. Göttingen, 1976. 12., 21., 25-33.

6 Világ, 252.

7 Szauder József: Kölcsey Ferenc. Bp., 1955. 71., 117-119. Hanák Péter: Nemesi virtus — Polgárerény. Kortárs, 1983.10., 1592.

8 Hitel, 398. Széchenyi e helyütt fejti ki, hogy a polgári erény voltaképpen „a kötelességek teljesítésének kútfeje”. Nem jellemzi azt „alacsony hízelkedés s határtalan dicséret”, „nyelve szemérmes, de férfiúi, bátor szózatú”. Széchenyi úgy értelmezi, hogy az erény szó az „erőbül származik”, amit Iványi-Grünwald egy francia szerzőre vezet vissza („Virtus ne signifiait que force”). Uo. 284. 1. jegyz.

9 Kölesey 1934. november 10-én mondta el az országgyűlésen e híressé vált tételét. Idézi és értelmezi Szauder, id. m. 209.

10 Hitel, 479.

11 Uo. 328.

12 Világ, 222.

13 Hitel, 131.

14 Uo. 132. Itt Wemer Somban. Der moderne Kapitalismus és Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. művéről van szó. Ezek etikáját Iványi-Grünwald nem teljesen megalapozottan rokonítja Széchenyi etikájával.

15 Uo. 133. és eredeti szövegben 466.

16 Uo. 464-465.

17 Uo. 243.

18 Uo. 249. Ehhez Iványi-Grünwald hozzáfűzi: „Ez a transzcendens rendszer szintén korszerű és összefügg a nagy vallásos fellendüléssel.” Számomra valószínűbbnek látszik, hogy Széchenyi gazdasági racionalizmusa korának liberalizmusával, vallásos transzcendentaliz- musának magyarázó elve pedig Iványi-Grünwald korának ideológiájával függött össze.

19 Uo. 382.

20 Uo. 397. és Világ, 34.

21 Hitel, 341., 349-350., 385.

22 Uo. 384.

23 Hazay Gábor [Vörösmarty Mihály]: A kelet népe 1841-ben. In. Gr. Széchenyi István: A kelet népe. Szerk. és bevezetéssel ellátta dr. Ferenczi Zoltán. Bp., 1925. 612.

24 Kemény Zsigmond: Még egy szó a forradalom után. Kemény Zsigmond: Változatok a történelemre. Szerk. Tóth Gyula. Bp., 1982. 420.

25 Uo. 424-425.

26 Uo. 438.

27 Uo. 420.

28 Uo. 439.

29 Hitel, 400.

30 Itt lehetne rámutatni arra, hogy Széchenyi látszólag egyazon értelemben, váltakozva használja a nemzet és a nemzetiség szavakat. Tüzetesebb összevetés alapján azonban kimutatható a megkülönböztetés logikája. Széchenyi, ha nem is teljes következetességgel, a nemzetiségen az etnikai közösséget, a nemzeten a politikaifogalmat érti.

31 Világ, 236. Idézi Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp., 1972.130. Ugyanez a gondolat még: Világ, 35.

286