Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Hankák Péter: A polgárosodás fogalmai Széchenyinél, Széchenyi és a magyar polgárosodás
A POLGÁROSODÁS FOGALMAI SZÉCHÉNYINÉL, SZÉCHENYI ÉS A MAGYAR POLGÁROSODÁS HANÁK PÉTER Aki a magyar polgárosodás gondolati fundamentumait vagy a szemantikáját kutatja, annak már a Hitel ajánlásának olvastakor megdobbanhat a szíve. Az ajánlás „Honnunk szebblelkű Asszonyihoz” szólt s közülük is leginkább egyhez, Széchenyi Crescenciájához - mert ők nevelik a „kisdedet” „jó Polgárrá”, s mert ők a „polgári Erény s Nemzetiség védangyali”.1 Bármennyire korszerűen hangzik is ez az intonáció, tudnunk kell, hogy a reformkor írói polgáron általában az állampolgárt, a francia citoyent értették, s nem a burzsoát, amint a „polgári társaságon” az állampolgárok közösségét, a polgári erényen pedig a citoyen - talán azt is mondhatjuk, hogy az 1790-es évek francia „köztársasági erkölcsét”, amely Közép- Európában főként a haza üdvének önzetlen szolgálatát jelentette. A polgárinak ilyen értelmezésébe némi rendi konzervativizmus is belefért, amint a Világ-ban olvashatjuk: „a fejedelem megbecsüli első hercegétől fogva lefelé a legutolsó koldusig minden jobbágyinak természettül nyert jussait, sorstul vett sajátít, ám azok, birtokosok és birtoktalanok, kölcsönösen megbecsülik a fejedelem és egymás jussait.”2 A természetjog és a tulajdon elismerése karöltve jár a rendi előjogok tiszteletével, amint a polgári erény meghatározásába is beszüremkedik a királyhűség és a fennálló rend tisztelete. „A polgári erény valódi ételmében — a kötelességek teljesítésének kútfeje - írja a Hitelben - s nem egyéb, mint anyaföldhöz s a honiakhoz vonzódó szeretet, s az uralkodóhoz viseltető hívség tartalma.”3 Első hallásra valóban nehéz lenne e meghatározásnak a francia vertue repub/icaine-nel való rokonságát kimutatni. Igen, akkor, ha Széchenyi a Hitelben és több későbbi munkájában újabb és újabb vanásokkal nem színezné, tágítaná a polgáriság, kiváltképpen a polgári erkölcs fogalmát. Kiragadott idézetek helyett át kell tekintenünk a polgárosodáshoz kapcsolódó fogalmak jelentésváltozásait, ami voltaképpen Széchenyi gondolkodásmódjának változását is visszatükrözi. * * * A polgárosodás, amely a francia fejedelmi és főúri udvarokból indult ki, és ennek megfelelően udvariasságot (courtoisie), csiszoltságot (politesse), egyfajta műveltséget és viselkedéskultúrát jelentett, utóbb az urbanité-ve 1 párosult, és az átfogó civilizáció fogalomban nyert világpolgárjogot.4 A civilizáció Európa középső régiójában - a kultúrával való állandó perben és szerepcserében - mindenekelőtt 279
