Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szántó László: Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a somogyi összegzés kaposvári vitáján
Jelen dolgozat szerzője természetesen hosszas kommentárt tudna fűzni az idézett mondatokhoz, de nem teszi bízva abban, hogy a Somogyi összegezés és vitája, mondanivalójának ismertetése alapján, az olvasó egyértelmű következtetésekre jut a megyei pártvezető által alkalmazott módszereket illetően, akárcsak szemléletére vonatkozóan. Az értekezlet részvevői számára természetesen ő fogalmazta meg az októberi vita politikai értékelését is: „ A Somogyi összegezés támadás volt a népi hatalom, a munkás-paraszt hatalom, támadás a parasztok érdekei és a parasztok jó életkörülményeinek megteremtése ellen. Figyelmeztető kell, hogy legyen számunkra és a megye dolgozói számára, hogy meg tudják különböztetni az igaz barátot a hamis baráttól.”41 A nagy hatású agrárpolitikai vita 1957-es utóéletének még két további vonatkozását érdemes felidézni. Az 1957-es politikai perek során mind Kunszabóék kaposvári, mind Márkus István budapesti perében az egyik vádpontot, sőt bizonyítékot a Somogyi összegezés kapcsán betöltött szerepük képezte. A másik momentum egy legfelső szintű somogyi látogatással függ össze. Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának első titkára, 1957. november 22-én levelet intézett Kádár Jánoshoz, amelyben kérte, hogy látogasson el a barcsi Vörös Csillag Tsz-be. Ezután pontokba foglalva indokolja, hogy miért lenne nagyon fontos ez a látogatás, s a 2. pont alatt a következőt olvashatjuk: ,Az ellenforradalom előtti időszakban, október 19-én itt volt a Somogyi összegezés, mikor az írók által rendezett vitában azt igyekeztek bebizonyítani, hogy ez a szövetkezeti forma alkalmatlan a magyar paraszt számára és ez nagyon komoly zavart okozott még a párt- és állami funkcionáriusok körében is.”42 Ezek a sorok a korábban idézettektől eltérően legalább megközelítőleg kifejezték a valódi helyzetet. A látogatásra egyébként hamarosan, mégpedig december 13-án sor került. Az eseményekről részletesen tudósító pártlapok® nem utalnak arra, hogy szó esett-e a Somogyi összegezésről Kádár beszédében. A politikai utóélet krónikája ezzel még mindig nem fejezhető be. A Századok c. folyóirat 1960-as évfolyamában megjelent Az 1956. évi ellenforradalom falun c. írás, melynek szerzője a Somogyi összegezés kapcsán „a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, valamint a proletárdiktatúra egész rendszerének, eredményeinek tagadásáról” ír a vitaest kapcsán. Ennek érdekében a szerző apró, de durva hamisítást is elkövetett Márkus vitaindító felszólalásából idézve, alátámasztandó ezzel az, hogy az író magát „a tsz-formát”, tehát a szövetkezeti gazdálkodás gondolatát is elvetette. Valójában Márkus így fogalmazott: „(cikkének) Lényeges mondanivalója az, hogy az a tsz-forma, amelyet 1948-49 óta a párt és a kormány mint egyedül valót állított előtérbe... ez alapjában véve hibás, és parasztságunk igényeivel összevetve nem megfelelő.”4'* Az 1950-es, 1960-as évek fordulójától számítva is több olyan publikációt említhetünk a politikai propaganda köréből, amelyekben hasonló szellemben emlegették, idézték a Somogyi összegezést és annak vitáját.45 Ezek vonatkozó részeinek felidézésétől eltekinthetünk, viszont annál érdekesebb helyi jellege miatt a Somogyi Néplap 1968. február 4-i számában megjelentetett írás. Ebben nemcsak a tanulmányról, hanem a vitaestről is hosszas fejtegetést olvashatunk, melyben a szerző kimerítően támaszkodott a központi kiadványokból vett idézetekre. Az alábbi jellemző részlet felidézése elégségesnek tűnik a közlemény jellegének érzékeltetésére:, A vita végigvitte a cikk immanens politikai tendenciáit, nyíltan megfogalmazva antimarxista, revizionista lényegét és végkövetkeztetéseit.” E gondolat jegyében aztán terjedelmes „igazolását” olvashatjuk annak a végkövetkeztetésnek, hogy a somogyi vita a helyi ellenforradalmi események előkészítője” volt. 276
