Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szalvóniába (1880-1914) (Második rész)

Foglalkozás szerinti megoszlása

6. íz. grafikon

Iparos (9.5% Cseléd (4.7%

Napszámos (15,3%)

Földműves (70.5%)

Földműves 691 fő

Napszámos 128 fő'

Cseléd 48 fő

Iparos, kereskedő 87 fő

Az életkor szerinti megoszlás adatai is tanulságosak. A 7. sz. grafikont az útlevélkérők korfájának is tekinthetjük. A 15 év alattiak minimális aránya érthető, mivel elsődlegesen a családfők kérték az útlevelet. Láthatóan hasonló arányban távoztak a 61 év felettiek is, akik gyermekeikhez vándoroltak ki. A 15—40 éves korosztály részesedése volt a legmagasabb, valamint a 41-50 év közötti középnemzedéké. Az utóbbiak már bizonyos értékű vagyont felhalmoztak, amelyet pénzzé tettek, elég erőt éreztek még magukban ahhoz, hogy a gazdagodás reményében a kockázatos úton elinduljanak.

A kivándorlók vagyoni helyzetét a 8. és a 9. sz. grafikonon tüntettük fel. A kivándorlók többsége jelentős pénzzel hagyta el a megyét. A vagyontalanok 23,5%-os részesedése viszonylag számottevő, azonban azt is tudnunk kell, hogy közöttük jó néhányan voltak olyanok is, akik ingóságaikat, főképpen lovakat és teheneket vittek magukkal. Ezeknek az értékét az összeírok nem tudták feltüntetni. A gazdagabbak közül csak kevesen hagyták el a szülőföldjüket. Fláromezer forintnál több pénzt csak a kivándorlók 0,9%-a vitt magával. A többség, a 37,5%, 101-500 forinttal távozott, de az 500-1000 forintos kategóriába is viszonylag sokan tartoztak, mintegy 20,1%. Az igazán jómódúak aránya természetesen alacsonyabb volt, de a 11,9%-os részesedésük azt igazolja, hogy Szlavónia nagy7 vonzerőt jelentett. A kivándorlók készpénzben magukkal vittek 604 231 forintot, ha az elvitt állatok értékét is hozzáadjuk - amelyet

243