Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Borsa Iván: A Mérey család levéltára (1265-1526) (Első rész)
halasztó levelét és ítéletet kért, György deák pedig ura nevében a király parancsát ismét bemutatván halasztást kért. Jóllehet Jakab igen gyakran kért ítéletet, György deák viszont Pál országbíró által kiállított pátens szerint urát képviselhette, s a szükséges bizonyítékokat kezében tartotta, s azokat hajlandó is volt bemutatni, de Jakab arra való hivatkozással, hogy a megjelölt hétfőn sem Miklós mester, sem ügyvédje nem jelent meg, nem volt hajlandó a bizonyítékokat megtekinteni és annak bemutatását elfogadni. A király pátens levelével azt parancsolta, a perlekedők önkéntes kötelezettségeit és a bírságfizetéseket nem tartozván tovább halasztani, hanem fejezzék be azokat, így a halasztó levelében leírt ügyet is, erre azonban a bírótársak hiánya miatt, továbbá mert egyesek (aliqui) Miklós mester bizonyítékainak megtekintését tanácsolták, a pert a hadoszlás 15. napjára halasztotta, hogy akkor a bárókkal és nemesekkel befejező ítéletet mondjon. A vízkereszt 15- napjára hirdetett hadoszlás 15- napján (1346. febr. 3.) István fiai és Miklós mester személyesen megjelentek. Minthogy az önként vállalt kötelezettségeket feloldani nem lehet, s Miklós mester a megadott határnapon nem jelent meg és mást sem küldött maga helyett, a megnevezett bírótársakkal és a többiekkel Tholke birtokot Mere-i István fiainak és örököseiknek ítélte, amiről privilégiális oklevelet állíttatott ki. Bírótársak voltak: de consilio et deliberatione venerabilis in Christo patris domini Petri divina miseratione episcopi Syrmiensis, honorabilis et discretis viri domini Tatamerii Albensis ecclesie prepositi, aule regie vicecancellarii (javítva cancellarii-ból), virorum magnificorum Stephani woyuode Transiluani et comitis de Zonuk, Laurentii magistri tauarnicorum domini regis, Thome quondam woyuode Transiluani, magistri Nicolai comitis Posoniensis, Nicolai de Peren, Nicolai filii Gregorii et aliorum plurimorum. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 49261. (Mérey cs. lt. 42. sz. - No 5 et 6D.) - ‘Ebben az oklevélben az eljárás fázisai viszonylag ritkán alkalmazott részletességgel vannak felsorolva. A részletesség egyik jellemzője, hogy megadja az első (elsőnek vélt?) idézés évszámát (1343). Minthogy az oklevél évszáma a január 20-i hadoszlás miatt vitathatatlan, a sok halasztás miatt a per kezdete feltehetően mégis az 1342. évre esett. 44. 1346. március 3. (VI. a. Invocavit) Buda. Pál comes országbíró, jóllehet Mykch bán fiainak: István és Akus mestereknek volt famulus-át, Pál fiát: Jánost és jelenlegi famulus-ukat, Pál fiát: Miklóst főbenjáró ítélettel (in sententia capitali) minden birtokuk és tulajdonuk (proprietatum) elvesztésére ítélte, - az ország szokásai szerint kétharmad részben a saját, egyharmad részben perbeli ellenfelük javára - most rokonai István és Akus mesterek szorgos (instantissimis) kérésének engedve, visszaadja Miklósnak és fiainak minden birtokát és birtokjogát, különösen pedig Zenthgewrgh nevű birtokát annak minden haszonvételével és tartozékával, s felmenti a főbenjáró ítélet alól, épségben hagyva a birtokokból és az ítéletből (in possessionibus et capitali sententia) perbeli ellenfelének járó részt. Erről Pál fiának: Miklósnak adja pátens oklevelét. Hártyán, a hátlapon nagy pajzs alakú pecsét nyoma. DL 49253. (Mérey cs. lt. 34. sz. - Régi jelzet nélkül.) 45.1347. július 8. (7. die II. p. oct. nat. Joh. bapt.) Somogyvár. László mester, Miklós nádornak és a kunok bírájának alnádora bizonyítja, hogy a nádornak Somogy nemesei egyeteme részére Szent Iván ünnepe nyolcadát 22
