Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából. (Második rész)

lyét a belevarrt szőttescsík, vagy csipke adta. A hímzések ezek mentén futottak végig, s betét merev vonalát kiszélesítették és játékosabbá tették. A betétként ingujjba illesztett szőttescsík színe a mellé kerülő hímzés színét is meghatározhatta, rendszerint azonos volt. (5-7. ábra)

Díszlepedő (lepedő, ágyterítő, horvátulponáva). A lakáskultúrával kapcsolatos részben szó esett a díszlepedők szerepéről. Ennek szabásrajza, díszítése szintén jellegzetes vonásokat hordott, s a színes buzsáki és környéki paraszti hímzések történetében önálló fejezetet alkot.

Az ünnepélyesebb alkalomra szánt, vagy különleges jelentőségű lepedők közül már az idősebbek halottas lepedője is különbözött a hétköznapi felsőlepedőktől. A három vászonszélnyi anyag nem egyszerű rávarrással (h. našva), hanem díszesebb összeöltéssel kötődött egymáshoz. Perusza Vendelné buzsáki asszony édesanyjától örökölt, 1870-ből származó halottas lepedője virágos kenderből készült három vászonszélből (egy szél 47 cm, még mosatlan), két fehér pamutból varrott csipkesor rögzíti egymáshoz a három vászondarabot. A csipke 1,1-1,2 cm széles. így a lepedő 145 cm széles, hossza 230 cm. Egyik végén egyszerűen szegték le, a másik végén 1,5 cm-es szakaszon díszesen, kettős sorú szálszorítással van visszaszegve. A visszahajtás szintén sima, kétsoros tűzés van rajta, amely kettős cakkos fehér mintázatú 1 cm-es felületen.

_A gyermekágyas lepedő, illetve ágytartó ennél díszesebb kivitelű és színesebb,37 ez is három vászonszélből áll, de részben díszítési, részben további szélesítési céllal egy-egy szőttes csíkkal illesztették össze a sima vásznakat. „Minden ember kötésével” történt az egyes csíkok egymáshoz rögzítése. A közbeiktatott szőttescsík (tacka) korábban takácsszőttes volt, vagy gyári szövésű csík is lehetett. (8/a ábra) Később a halottas fehér mintás lepedő vászondarabjainak összeillesztésénél is alkalmazták a szőttes csíkokat, fehér mintásat vagy kéket. Ezeken már széles, kb. 10 cm-es fehér hímzés is fut keresztben, amelynek mintaelrendezése, motívumkincse szabadrajzú, s arra utal, hogy a XX. század elején készülhettek. Mivel a korábbi halottas lepedőkön nincs keresztben futó hímzés, kézenfekvőnek látszik, hogy a gyermekágyas lepedő díszítése hatott rá. Tudvalevő, hogy fiatal menyecske felravata- lozásánál gyermekágyas színes díszű lepedője került a lába végéhez, amelyen széles szőttes keresztcsík volt.

A Buzsákon talált 1870 körüli időre datálható gyermekágyas lepedő szintén Perusza Vendelné (sz. 1891) buzsáki asszony nagyanyai öröksége. Nagyanyja 1850 körül született és a hozománya volt. Három nemzedéken keresztül féltve őrizték. Három vászonszél (3 x 43 cm) + két betét, azaz „tacka" (2 x 5,3) a szélessége, azaz 139-150 cm, hossza pedig 124 cm + 13 cm csipke. A díszes, keresztben futó, kék-vörös kockásszerű, felveréses szőttes díszű csík 34 cm-es. Ez a terítő feje (glava) nem betétként került bele, hanem mind a három szélbe beleszőtték. A vászon anyaga három nyüstös len- és pamutvászon. A két hosszanti betét piros gyári szőttes. Ezek mindkét oldalán és a piros-kék keresztben futó szőttesdísz két szélén is varrás található kék-piros fejtő (pamut), ún. vézás mintával. Ez a kompozíció láncöltésből, lánc és „csámpa” vagy „békaláb” (felöltés, két szál felemelése és visszaöltés) elemekből áll, a minta tengelye zegzugvonalas. Perusza Vendelné öt mákfej, azaz ot pet makom glavice minta elnevezést adta. (8/b ábra) Mindez csak 1,5 cm széles. A lepedő ún. glava részén túl csipkés a szél, s a csipke mellett keskeny kék-vörös szőttescsík van a vászon végén.38

222