Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténetéből
Amióta adatokkal rendelkezünk, az uradalmi erdészet élén mindig főerdész állt. Ezt a szokást vették át a részuradalmak is a szétválás után. Az Erdészeti Zsebnaptár szerint mindhárom uradalom erdészetének élén főerdész állt.82 A főerdésznek csak Berény és Iharos szétválásáig volt egy beosztott erdésze Fazekasdencsen, ettől kezdve csak az esetleges gyakornokok és az erdőőrök tartoztak alája. A „jogfolytonosságot” az iharosi főerdész képviselte, mert a szétváláskor Metzli Inkey Pált választotta, valószínűleg nem véletlenül. A főerdészek közül név szerint a következőket ismerjük: Schuster Ferenc. Nevét mindössze két apróhirdetés tartotta fenn 1889-ből és 1895-ből.83 Metzli Camill (1865-1945 körül). Valamennyiük közül a legjelentősebb, az uradalmi erdészet szinte minden fontos újítása az ő nevéhez fűződik. Édesapja főszakács volt először Keszthelyen a Festetics-kastélyban, később a bécsi Burgban. 1886-ban ideiglenes gyakornok a Festetics uradalom erdőhivatalánál.84 Önálló pályáját Malomvizen, a Retyezáton kezdte, Kendeffyéknél, onnan került 1895 őszén Iharosberénybe, és 1935. november 1-jével az Inkey-családnál töltött 40 szolgálati év után ment nyugdíjba.85 Nevéhez fűződik többek között az egzóta telepítés, a halastavak létesítése, a korszerűbb vadgazdálkodás megindítása. A fiatalokat szeretettel vezette be a pálya rejtelmeibe. Amikor Barthos Gyula átvette a malomvizi uradalom kezelését, hónapokra leutazott hozzá, sőt még Barthos Tibort is ő ismertette meg az iharosi uradalommal közel 75 évesen.86 Bár meglehetősen konzervatív felfogású volt, 1919-ben Somogy megye direktóriuma őt bízta meg a halászat megyei irányításával, mely feladatot becsülettel el is látott.87 Kedvenc időtöltése a festészet volt, Barthos Tibor ma is őrzi egy retyezáti képét. Élete végéig jó szemmel és biztos kézzel rendelkezett, még 75 évesen is 20-as puskával vadászott. Szabó Ferenc (1904—1977). 1935. november l-jétől 1939. november 31-ig állt az uradalmi erdészet élén. Eltávozása után kincstári szolgálatba lépett. Barthos Tibornak „egy óra alatt átadta az uradalmat, nem mondott jóformán semmit”. Sem Inkey Pál, sem Metzli nem voltak róla jó véleménnyel.88 Minden jel arra mutat, hogy nagyobb karrierről álmodott. Barthos Tibor (sz. 1913.). 1939. december 1-jével vette át az uradalmat, és még az államosítás után is kezelte. Jelenleg ny. erdészetvezető, Marcaliban él. Szóbeli és írásbeli szíves segítsége nélkül szinte lehetetlen lett volna az anyag hézagainak a kitöltése. Illetménye 200 P készpénz, 2,5% tiszti jutalék minden értékesített erdei termék után, ingyen lakás, ingyen egészségügyi ellátás, 60 űrm. tűzifa, 30 q kukorica, 4 hold illetményföld, mindenestartás, disznótartás, fogat két pár lóval, kocsissal. Az adóügyi jegyzővel 1939 decemberében évi 17 500 P (!!) adóalapot számoltak ki.89 A gyakornokok közül ismertek (nevük után szolgálati idejük): Ács (Kraffszky) Ferenc 1931-1934; Barthos Gyula 1904-1906; ifj. Béky Albert 1933—1934; Márkus János 1928; Mérey Andor 1921; Mikolás Kálmán 1936; Petrzilka (később Pagony) Károly 1911-1913; Récsey Antal 1929-1931; Vadon Sándor 1929-1934 (nevét őrzi a Vadonvágás).90 Az uradalomban a századforduló idején kilenc erdőőr szolgált.91 1907-től Iharos négy kerületre oszlott, ebből három volt a vadaskertben. Északon a ciperesi, középütt a cseri és délen a gágyi kerület. Az uradalom többi részét alsóerdei kerület néven fogták össze. Ehhez tartozott vadászati szempontból a bérelt községi területek zöme is.92 203
