Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szabó Dániel: Kossuth és Kaposvár
Minő állásra érzem én magamat Hazánk jelen közjogi helyzete által kényszerülve? azt múlt Január hóban34 közzétett nyílt leveleim annyira világosan kimagyarázzák, hogy az iránt kétségben senki sem lehet. Mondanom sem kell annál fogva, hogy a képviselő jelöltségre vágyás nekem eszem ágába sem férhetett. Ha felléptettek valahol az hírem, tudtom nélkül történt. Kaposvárt illetőleg még azt is mondhatom, hogy én onnan képviselő jelöltség elfogadására még csak felszólítást sem kaptam soha senkitől. Ha mind e mellett aláírtak a Kaposvári kerületben kik igénytelen nevemet zászlójukra tűzni jónak látták; ennek más értelme nem lehet mint az: hogy az illetők igen határozott modorban akarják kárhoztatásukat nyilvántartani azon közjogi átalakulás iránt, melyet a múlt országgyűlés többsége hivatlanul, jogtalanul s ilyesmire a Nemzet által meg nem bizottan akkint hozott létre, hogy Magyar Hazánk az Osztrák birodalommal sarkalatos törvényeink, s a Habsburg házzal kötött alapszerződések ellenére - egy állam testületté összeforrasztott, és az Ország legfontosabb ügyei a Magyar törvényhozástól, s a Magyar Országgyűlésnek felelős Magyar Kormánytól elvonva, idegen testületek szavazatától, idegen miniszterek rendelkezésétől tétettek függőkké. Mivel én ezen — közös ügyes, közös miniszteres, közös hadsereges, s birodalom egységes Osztrák Magyar - államjogot szintúgy a leghatározottabban roszallom és kárhoztatom; valóban nevetséges sőt bűnös következetlenségbe esném, ha puszta személyes deferentiából35 magam nyújtanék segéd kezet egy olyan vélemény nyilvánulás megakasztásához melynek politikai értelmét tökéletesen helyeslem. Én Somssich Pál úr személyét mindig tiszteltem és tisztelem, s bár nincs szerencsém őt a jó akaró barátaim közé számítani, örvendni fognék ha neki személyileg akármiben is szolgálatot tehetni alkalmam nyílnék. De itt nem személyekről, hanem a Haza jövendőjét mélyen érdeklő elvekről van szó. S ily esetben a személyes deferentia hajlamának hallgatnia kell. A jelen választásoknak feladata ítéletet mondani Hazánknak az Osztrák birodalommal egy államtestületbe összeolvasztása felett. Somssich Pál ur a múlt országgyűlésen a mint egyik legtehetségesebb, úgy egyik legtevékenyebb eszközlője volt azon közjogi átalakulásnak melyet én Hazánk állami élete feladásának tartok, s a leghatározottabban roszallok. Most bírái előtt áll. Ha választóinak többsége osztozik elveiben, ha jóváhagyja politikáját s helyesli eljárását megfogja őt újra választani, akár mi név állíttassák is fel ellenében. Ha pedig meg nem választatnék, ez azt jelentené, hogy a Kaposvári kerület választóinak többsége, a közös ügyes, közös delegatiós, közös minisztériumos, közös hadsereges, birodalom egységes Osztrák Magyar államjogot nem helyesli. Én nagyon kívánatosnak, s a hazára nézve üdvösnek tartanám e nem helyeslést, s annak - éppen mert Kaposvárott, éppen mert az Osztrák Magyar új államjog oly kitűnő bajnokának, mint Somssich Pál ur - ellenében történnék - több mint közönséges fontosságot tulajdonítanék; sőt többség hiány esetében, e nem helyeslésnek még egy tekintélyes kisebbség részéről való nyilvánulását is nyereségnek tartanám. Az: hogy kinek neve körül csoportosul azon vélemény mely Somssich Pál ur politicáját roszalja? s az, ha vájjon azon egyén kinek neve körül e vélemény csoportusulás történik, elfogadná-e (ha megválasztatnék) vagy nem a képviselői 178
