Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében

sára. Akadt ritkán olyan törekvés is, amely meglévő felekezeti iskola állami kezelésbevételét javasolta.

4 Természetesen ez ellen működtek jelentős erők, országosan és a különböző régiókban is. A különböző egyházi személyiségek és az állami iskolaügy védői éles vitákba keveredtek a parlamentben. 1898-ban, majd 1906-ban a kultuszkormányzat az állami alapítású népiskolák, valamint általában az állami támogatás ügyében, hatalmas akciókba kezdett. A népiskolai országos hálózatot, amely döntően felekezeti jellegű népiskolai struktúra elavultnak, korszerűtlennek tartotta. Továbbá az egykorú felmérésekre támaszkodva bebizonyította, hogy rendkívül nagy hiányok vannak a hálózatban. Voltak az országnak tisztán magyarok által lakott régiói, valamint többségükben nemzetiségi vidékek, ahol egyes mikrotájakban alig volt népiskola. Ez a helyzet nemzetiségektől függetlenül sújtotta e területeket. Munkaerőpiacukon jelentkező tömegek iskolázatlansága további hátrányokat szült. 1896-ban a VKM-ben végzett elemzések alapján mindinkább az a nézet erősödött meg, hogy a tárca minden eddiginél nagyobb költségvetési igényeket előterjesztve, országos felméréseket elvégezve, állami alapítású népiskolákat hoz létre. Az elvek tisztázása időszakában már erősen nemzetiségpolitikai szempontokkal kellett szembenézni. A kormányzat a felméréseket a vármegyék közigazgatási hatóságaival tervezte elvégeztetni. 1897-ben kidolgozott, s a következő esztendőben már a megyékbe leérkezett minisztériumi utasítások, az iskolaügyi igények felmérését a következő koncepció alapján hajtatták végre: „1. Állami iskolák szervezését ott kell létrehozni, ahol a nemzetiségi többségű falvakban a magyarság erős kisebbségben van. A magyarság nem rendelkezik önálló magyar tanítási intézettel. 2. Vegyes nemzetiségű - enyhe magyar számbeli többségű - falvakban, amelyben korszerűtlen az iskola. 3. Tiszta magyar népességű falvakban, ahol gyenge felekezeti vagy községi iskola működött. 4. Tiszta nemzetiségi lakosságú községben, ahol gyenge a tanítás, vagy nincs iskola. 5. Bármilyen népességű község, ahol nincs iskola és a lakosság magára vállalta az objektum felépítését.

5 A nemzetiségi szempontok alig nyolc év múlva még világosabb megfogalmazást nyertek a kormányzat leirataiban és újabb országos felmérést elrendelő VKM-utasításában. 1906-ban Baranya, Somogy, Tolna tanfelügyelői közös értekezleten vitatták meg a felmérések szempontjait az egységes eljárás miatt. Az 1898. évi leiratot a következő szempontok egészítették ki: 1. Állami iskola alapítását támogatja a nyelvi és vallási megoszlás felmérése után ott, ahol a lakosság nemzetiségi megoszlása a kisebbségben lévő magyarság érdekeit veszélyezteti. 2. A magyar nyelv tanításának eredményessége szembetűnően hanyatlik. 3. A nemzetiségi többségű falvakban, mivel az állami iskolában a magyar nyelv tanítása messzemenően biztosítható.

6 Ha áttekintjük az 1898. és 1906. évi szempontokat, amelyek alapján Magyarország teljes területét felmérték, és hatalmas értékű iskolaügyi adattár keletkezett, a következőket feltétlenül megállapíthatjuk.