Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szlavóniába (1850-1880)

JEGYZETEK 1 Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélés Magyarországon 1849-1914. Bp., 1980. Agrártörténeti tanulmányok 8. Szerk.: Gunst Péter, Hoffmann Tamás. 2 Johannes Weidlein: Die Schwäbische Türkei. München, 1980. Vargha Károly: A Baranya megyei Zselic kutatásának feladatai. In: Zselici dolgozatok I. Szerk.: Vargha Károly. Kaposvár, 1971. 13-25.1. Kánai Béla. A diglosszia és a magyar-német bilingizmus kérdései a készülő zselici nyelvatlasz tükrében. In: Zselici dolgozatok II. Pécs, 1973. 102-108. 1. Ll. ő.: Szóföldrajz és etnikai határok a Zselicben. In: Zselici dolgozatok V. Szerk.: Jáger Márta. Kaposvár, 1981. 124-129. 1. Szita László: Újabb adatok a Zselic faluinak nemzetiségi betelepüléséhez. In: Zselici dolgozatok IV. Szerk.: Vargha Károly. Pécs, 1979. 30-34. 1. Sprenger Mária: A Festetics család Somogy megyei német telepesei a XVIII. században. Kézirat. É.n. SML 57.1. Vargha Károly: Adatok a zselici németek betelepítéséhez. Dunántúl településtörténete 1767-1848. H/l. Pécs, 1977. JáraiJózsef• A kaposfői német telepesek és nyelvjárásuk. Bp., 1944. Dr. Heinrich Schmidt, Rogerius Schilling, dr. Johann Schnitzer, Jakob Bleyer előszavával: Das Deutschtum in Rumpfungarn Mit ethnographisen und reidlungsgeschictlichen Karten. Bp., 1928. Simonne Pallos IHroska: Somogy vármegye nemzetiségi oktatáspolitikája a dualizmus korában. Kézirat. 1989. 3 Dankó Imre-. A dunántúli árucsere nemzetiségi vonazkozásai a XYTII-XIX. század fordulóján. A Dunántúl településtörténete II/l. 1767-1848. Pécs, 1977. 246.1. 4 Somogy Megyei Levéltár ( továbbiakban SML) Főispáni iratok 1906. év 82. sz. 5 SML. Uo. 2.1.' 6 SML. Uo. 2. I. A tiszta magyarlakta községek az alábbiak voltak: 1. Drávafok (Markóczcal együtt) a szigetvári járásban. 2. Gárdony. 3. Drávatamási. 4. Péterhida, a barcsi járásban. 5. Udvarhely. 6. Gyékényes. 7. Zákány. 8. Őrtilos. 9. Bükkösd, a csurgói járásban. 7 SML. Uo. 3. 1. Jelentékeny magyar többséggel bíró községek: 1. Endrőcz, a szigetvári járásban. 2. Pálfalu. 3- Barcs. 4. Babócsa, a barcsi járásban. 5. Bélavár, a nagyatádi járásban. 6. Berzence, a csurgói járásban. 8 SML. Uo. 3. 1. Jelentékeny vagy legalábbis számottevő magyar kisehbséggel bíró községek: 1. Sztára. 2. Drávakeresztúr (Révfaluval). 3. Teklafalu, a szigetvári járásban. 4. Drávaszentmárton. 5. Szentborbás. 6. Lakócsa. 7. Tótújfalu. 8. Potony. 9. Bolhó, a barcsi járásban. 10. Heresznye. 11. Vízvár, a nagyatádi járásban. 12. Belezna, a csurgói járásban. 9 SML. Uo.'3.1. 10 SML. Uo. 4. 1. 11 Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján (1849-1890). A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században. Agrártörténeti tanulmányok 4. Szerk.: Gunst Péter, Hoffmann Tamás. Bp., 1976. Berend T. Iván—Szuhay Miklós. A tőkés gazdaság története Magyarországon. 1848-1944. Bp.. 1973. Széchenyi Imre-. Somogy megye. Bp., 1892. Széchenyi Imre: Somogy megye közgazdaségi viszonyairól. Bp., 1887. Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR kaposvári cukorgyára. Szerk.: Szita László. Kaposvár, 1986. 12 Magyar Nemzetgazdasági Enciklopédia I. k. 384.1. 13 SML. Közgyűlési jegyzőkönyv (továbbiakban Kgy. jkv.) 1895/204. 14 Széchenyi Imre-. Somogy megye közigazgatási viszonyairól. Bp., 1887. 54.1. 15 Széchenyi Imre-. Somogy megye közigazgatási viszonyairól. Bp., 1887. 3-5. Király István: Somogy megye uradalmainak fejlettsége az első világháború előtt. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1984.