Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Borsa lván: A gorbonoki, majd belosovci Kerhen család történetéhez
A GORBONOKI, MAJD BELOSOVCI KERHEN CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ BORSA IVÁN Hogy milyen gazdag a magyarországi középkori levéltári anyag szlavóniai vonatkozásokban, az medievisták előtt régóta közismert. Annak bemutatása érdekében, hogy az általánosan ismert levéltári fondokon (pl. Diplomatikai Levéltár, s ezen belül a Batthyány család körmendi levéltára, az Erdődy család volt vépi, jelenleg Pannonhalmán őrzött levéltára) kívül is lehet még e téren értékes adatokhoz jutni, röviden bemutatom a Balassa család levéltárában fennmaradt szlavóniai vonatkozású iratokat, illetve adataikat. A Balassa család levéltárát úgy jellemzi a levéltár sokszorosításban közzétett repertóriuma: „Az eberhardi, divényi, kékkői, lietavai,- makovicai, árvái és vágbesztercei uradalmakra , Salgó és Budetin várával kapcsolatos birtokügyletekre, muraközi, erdélyi, gömörmegyei jószágadományozásokra vonatkozó" iratokat tartalmaz a levéltár. 1 Nem a repertórium fogyatékossága, hogy ebben a leírásban nem esik szó a Drávától délre eső szlavóniai területről, hisz a hatalmas birtokokkal rendelkező család itt nem volt birtokos, s a repertórium készítői nem figyelhettek fel az 55 iratfolyóméter terjedelmű levéltárból a középkori gyűjteménybe áthelyezett mintegy két tucat iratra, oklevélre. E családi levéltár középkori anyagának feldolgozása során derült fény arra, hogy a szlavóniai Körös megyében fekvő Gorbonok birtokon, majd mezővárosban (ma Klostar), ősbirtokos család egyik ágának egyes iratai itt találhatók. A Gorbonoki család nemcsak ősi székhelyét birtokolta, hanem még több környékbeli falut is. Az akkori viszonyoknak megfelelően a család egyes tagjai birtokaikat egymás között felosztották, s a fiatalabbak székhelyüket más birtokra helyezték át, s az akkor magától értetődő módon az új birtokról nevezték el magukat. így ágazott Belosovc-ra az az ág, amely a XV. század folyamán a Kerhen nevet vette fel. Ennek a családnak 23 darab irata maradt fenn a Balassa család levéltárában. Az irategyüttest vizsgálva megállapítható, hogy az általános gyakorlattól eltérően nem ősi családi birtokra vonatkozik. Jellegét tekintve a iusfemineum-mú (leánynegyed, dos és res paraphernales) kapcsolatos alcsoport dominál a perhalasztó és más darabok között. Az utóbbiak közül kiemelkedik az a fogalmazvány, amely a gorbonoki és belosovci nemesek folyamodványához készült az 1415-i események következtében előállt zavaros időkben, amikor olyan helyzetbe kerültek, hogy ismételten uralkodói segítségre volt szükségük. A másik kiemelkedő darab Dombói Dávid 1504-ben kelt végrendelete. Mindkettőről az alábbiakban még lesz szó.
