Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

mellett, s ugyanennyi Toponárt, amely uradalmi (Festetics) központ volt, s 9 település közölte az ugyancsak uradalmi központ Sziltől {Hunyady birtok) való távolságát. Zala megyében az 1828-ban kialakított Dél-Dunántúl piaci körzetei közül a számítógépes feldolgozás kiemelte Nagykanizsa vonzáskörzetét, amely elsősorban a piaci szállítások szempontjából volt fontos, hiszen az árugabonának a tenger és Ausztria felé vezető útja innen vezetett tovább.

2

"

1 Az 1850-es években ez a város Fényes Elek adatai szerint - Dél-Dunántúl egyetlen rendezett tanácsú városa, Pesttől 30 mérföldre, a Fiume felé vezető út mellett feküdt, s leírása szerint: „felette élénk, mert Pest és Horvátország, ismét Bécs és Szlavónia, s Bosnyák országok közt feküdvén, kereskedése nagyfontosságú, sertés-, gabona-, marhavásárai felette híresek, s a törökországi sertések, ökrök mind itt mennek keresztül, ezenkívül majd csaknem egész Somogy innen veszi a gyári és a gyarmati árukat." Nagykanizsa egy uradalom központja volt (Batthyány Fülöp hercegé), amelyhez egy majorság is csatlakozott. Ugyanakkor kisebb egyházi központnak is számított, amelyben római katolikus, görögkeleti parókia és zsinagóga is volt. Iskolái közül egy piarista kisebb gimnázium, kir, tanítóképző és izr. tanoda volt. Számos kézműves mellett több szivargyárról tett említést a szótár. Forgalmát mozdította elő az ott elhelyezett kir. sóház is.

20 Az 1850-es anyag számítógépes feldolgozása fetűnően kevés települést mutat fel, amelyek Nagykanizsától való távolságukat közölve, annak közvetlen piacát képezhették volna. Mindössze két somogyi puszta és egy zalai falu említi a Nagykanizsától való távolságát (összesen 600 főnyi népességgel). Az 1828. évi anyag alapján számítógépre vitt adatsor piachelyként emeli ki Keszthelyt, amelyhez ekkor 96 település tartozott.

2 Ez a - „magyar város"-ként szereplő oppidum a balatoni gőzhajók révén jelentős kereskedelmet bonyolított le. A Festetics család uradalmi központja volt.

28 1850-ben 8 település közölte a Keszthelytől való távolságát, így tehát ezek szorosabb kapcsolatban álltak vele. Össznépességük nem érte el a 3200 főt. A másik ugyancsak Zala megyei piaci vonzáskörzet 1828-ban Zalaegerszeg volt, amely mintegy 18 300 főre kiterjedő tiszta vonzáskörzettel rendelkezett.

29 1850-ben mindössze 3 falu említette meg ettől a mezővárostól való távolságát, s ezek lélekszáma alig haladta meg az 5000-et. Az 1828. évi adatok további erős vonzást nem jeleztek Zala megye területén, de az 1850-es évek adatai Alsólendvát mutatják be 6 települést vonzó központnak, amelyek között találjuk Turnise mezővárost is. Figyelemre méltó még Nova körzete 7 településsel, továbbá Szentgrót, amelynek vonzáskörébe tartozott a hozzá közel fekvő Polgárváros és Tűrje oppidum is. Tapolca mezővároshoz 4 falu és 2 puszta jelentette be távolságát. Ezek lakosságszáma 1600 fő körül volt. Igen erős gazdasági vonzást jelez a számítógép a megye északi részén Veszprém felé, ahová 29 zalai település (közöttük Köveskálla és Tihany oppidum) jelentette be távolságát, s amely körzet lakosainak száma meghaladta a 26 000 főt. Mindezek az adatok egyáltalában nem használhatók a piaci körzetek kijelölésére, legfeljebb arra következtethetünk belőlük, hogy egy-egy településnek mekkora tekintélyt sikerült megszereznie környezetében. Azonban ez is viszonylagos, mert hiszen nem ismerjük azt, hogy Fényes Elek minek alapján vette be szótárába ezeket az adatokat. Községi adatokat használt, vagy pedig földrajzi képzettsége alapján valószínűsített adatokat közölt? Konkrétabb, bár egysíkúbb az az adatsor, amelyet a postai körzetek kialakulásáról és átalakulásáról állít elénk a két időmetszetben végzett számítógépes vizsgálat.