Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Lagzi István: A magyarországi lengyel menekültek élet-és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939-1945
A menekültek életviszonyainak alakulása 1944 elején és Magyarország német megszállásának időszakában A dráguló élet és a jobb megélhetés miatti munkavégzés során a katonai és a polgári menekültek táborai 1943-ban szinte teljesen kiürültek. Azt azonban 1943-ban senki sem gondolta, hogy a többszörös munkahelyi (és lakás) változtatásoknak, 210 az illetékes táborparancsnokságnak be nem jelentett munkavállalásoknak, adminisztratív szempontból valamikor milyen nagy jelentőségük lesz. Német nyomásra 1944 januárjában a KEOKH először a katonai, majd a munkát végző polgári menekültek (4000 személy) adatainak összeírását tervezte, majd Batizfalvi rendőrkapitány a HM. 21. osztályától a lengyel katonai munkavállalók adatainak az összegyűjtését és rendszerezését kérte. A HM. 21. osztályának vezetője és munkatársai azonban a felmérésben rejlő nyilvánvaló veszélyekre való tekintettel, igyekeztek meghiúsítani a kérés teljesítését. A HM. 21. osztályának vezetője, Utassy Lóránd ezredes a KEOKH részéről felmerült kérést azzal az indokkal hárította el, hogy a változási kimutatások 3 évre visszamenőleg havonként vannak összegyűjtve és „elrakva", s ezeknek most egyenként való újbóli átnézése tetemes időt venne igénybe. De még ennek dacára sem lenne biztosítható, hogy az adatok helyesek, mert időközben több olyan változás történhetett a munkára kiadottakkal, melyek az osztály nyilvántartásában még nincsenek keresztülvezetve." 211 Magyarország német megszállásával a lengyel menekültek szociális, kulturális és társadalmi intézményeinek tevékenysége egyre szűkebb területre korlátozódott. A munkaalkalom, a munkavégzés lehetősége azonban nem szűnt meg. A menekültek ügyeit intéző magyar minisztériumi, megyei hivatalnokok összetétele a letartóztatások miatt alaposan megváltozott. A BM. LX. osztály vezetője, dr. Antall /Ó2rse/4etartóztatásra került, a HM. 21. osztály vezetőjét, Utassy Lóránd ezredest pedig leváltották. 212 A menekültek helyzete hamarosan anyagi szempontból is válságosra fordult. Német követelésre 1944. április l-jétől - a betegek és munkaképtelenek kivételével - a menekültek segélyezését az 560793/1944. BM-rendelettel beszüntették. Bevonták a menekültek élelmiszerjegyeit is, ami a menekültek életét rendkívüli mértékben megnehezítette. 213 Az alkalmazásban lévő lengyeleket (és a magyarországi franciákat is) zaklatni kezdték. 214 A vállalatoknak és a magánosoknak is azonban rendkívül nagy szükségük volt - különösen a műszaki és a mezőgazdasági munkához értő - lengyel munkavállalókra, ezért igyekeztek megtartani őket. 21 ' A korabeli források szerint igen sok üzem a lengyel munkásokat továbbra is nemcsak megtartotta, de új munkavállalásra is számos példa van: a munkaerőpiacon általában nagy a munkáshiány. A (lengyel) menekültek munkára való kihelyezése a leggyorsabb ütemben történik," 216 olvashatjuk az egyik iratban. A megélhetési problémák, de főleg politikai természetű nehézségek, továbbá létbizonytalanság fokozódása ellenére, a munkaerő-piacon meglévő munkaerő-kereslet miatt, a menekültek egy része munkából - tehát saját keresetből - tudta fenntartani magát. 21 Az alkalmazásban lévő lengyelek keresete az 1944. június 1-jei kimutatás szerint igen nagy különbségeket mutat. Karmacs községben egy, a mezőgazdasági kisegítő (cseléd) -munkát végző lengyel teljes ellátást és havi 30 pengős fizetést kapott 1944 júniusában. Ugyancsak Karmacson egy lengyel festő szakmunkás teljes ellátás és szállás fejében vállalt munkát. A keszthelyi nyomdában dolgozó lengyel szakmunkás havi 100 pengőt, Tapolcán repülőtéri szerelőként dolgozó lengyel 300 pengőt keresett. Vidornyalakon élő lengyelek 30 pengő fizetésért dolgoztak.