Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Lagzi István: A magyarországi lengyel menekültek élet-és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939-1945

Az ipari és mezőgazdasági termékek árai 1943 végéig több mint 200 illetve 300 százalékkal emelkedtek.

184 A bérből és fizetésből élők az élelmiszer- és egyéb szükségleteiknek csak egy részét tudták beszerezni a „jegyre biztosított" árucikkekből. A feketepiacon igen sok esetben a hivatalos áraknál 2-3-szor drágábban lehetett hozzájutni az alapvető létszükségleti cikkekhez is. A menekültek 1941-ben ill. 1942 elején megállapított havi ellátási segélyének felemelését tovább halogatni nem lehetett. Az élelmiszerárak és a különböző árucikkek árának gyors emelkedésére való tekintettel a segélyösszegeket 1943-ban már több ízben is módosítani kellett. A menekültek segélyének felemelésével, a lengyeleket érintő ellátási, ruházkodási, egészségügyi kérdésekkel foglalkozott az 1943. január 25-re, a Belügyminisztérium épületében összehívott országos értekezlet. A lengyel polgári táborok rangidőseinek (lengyel parancsnokainak) - dr. Antall József elnökletével megtartott értekezletén a lengyel táborparancsnokok a BM. LX. osztályától a segélyösszegek felemelését és sürgős ruházati segítséget kértek. A keszthelyi lengyel polgári tábor képviselője pl. 300 pár cipőt (páronként 30—40 pengős árban) kért a keszthelyi járás menekültjei számára.

18

' A cipőkért fizetett pénzösszeget az anyagilag rászoruló menekültek segélyezésére szándékozták fordítani. Az országos értekezleten felvetették az egészségügye felülvizsgálatát: a fiatalok és a betegek gondozásának javítását is.

186 ABM. LX. osztályának vezetője, dr. Antall József 1943. január elején „a változott gazdasági viszonyok" miatt felemelte a polgári menekültek segélyösszegét. Az Antall által kiadott (238 935/1943-LX.) rendelet szerint „Mindazon családfők és egyedülálló személyek, akik eddig napi 2,50 P-t kitevő ellátási díjban részesültek, folyó évi január hó l-jétől kezdődőleg napi 3,50 P ellátási segélyben részesülnek. Ha a segélyezett családos, akkor a feleség ellátása díja napi 3 P, az első gyermek ellátási díja napi 2,50 P, a második és a többi gyermek ellátási díja naponként és fejenként 2 p."

187 Külön figyelmet érdemel az örökbe fogadott ill. a lengyel családoknál gondozott (eltartott), szüleiktől távol élő lengyel gyermekek helyzetének tisztázása. Ezek a gyerekek napi ellátási díját 2,50 pengőben állapították meg. Mindazoknak a menekülteknek a segélye, akik addig 4,50 pengőt kaptak, január l-jétől napi 5,50 pengőben részesültek. A rendelet végén Antall hangsúlyozta, hogy a polgári ellátásba vett katonai menekültek 1943. január l-jétől katonai személyeket megillető zsoldot nem kaphatnak.

188 A menekültek Balatonbogláron tanuló gyerekeinek az iskolai év tartalmára a boglári Lengyel Ifjúsági Tábor biztosította az ellátást.

189 A zsoldrendezés kapcsán a katonai [tiszti és altiszti] menekültek helyzete is könnyebbé vált. 1943. január l-jétől a katonai személyek zsoldját is felemelték: a tábornokok napi 9 P, a törzstisztek (ezredes, alezredes, őrnagy) 7 P, a tisztek 5 P, a tisztjelöltek 3 P, a tiszti hozzátartozók (rangra való tekintet nélkül) napi 5 P, az altiszti hozzátartozók 4 P összegű zsoldot kaptak.

190 A hivatásos állományú altisztek változatlanul 1 P, a nem hivatásos altisztek 0,50 P, a tisztesek és a legénységi állományú egyének napi 0,40 P zsoldban részesültek.

191 A polgári menekültek segélyösszegének módosítása 1943 nyarán ismét szükségessé vált. Az 1943. június 25-én kelt, és július l-jével bevezetett 244 980/1943. IX. sz. rendelet szerint a családfő 3,50 P, a feleség 3 P, első gyermek 2,50 P, minden további gyermek 2 P, a kiemelt kategóriába tartozóknál a családfő segélyösszegét 5,50 P-ben állapították meg.

192 1943. július l-jétől a Magyarországon egyetemi és főiskolai tanulmányokat folytató lengyel diákok részére 3,50 pengő helyett napi 4 pengő segélyt állapítottak meg. 1943. július l-jétől Kamocsay Jenő miniszteri