Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

A falvak száma Baranya és Zala megyében volt a legnagyobb, ez a kettő tipikusan aprófalvas megye. Somogy megyében viszonylag nagy számban találunk pusztákat, ami a nagybirtokrendszer egyik fontos velejárója. Tolna megyében a 82 feljegyzett falu mellett 47 pusztát találunk. A puszták, a majorságok Somogy megyében voltak a legnépesebbek, ahol a lakosságnak közel 3%-a ezeken a településeken élt. A népességszámot tekintve az 1850-es években Dél-Dunántúlon az összes lakosság 1,9%-a Pécsett lakott, 1,2%-a Nagykanizsán, 22,9%-a élt - Fényes Elek adatai szerint - mezővárosként megjelölt településben, 72,9%-a falun és 1,1%-a pusztán. Változott-e és mennyiben az 1860-as évekre a településhálózaton belül ez a helyzet? A legfontosabb változást területünkön a Muraköz visszacsatolása jelentette Zala megyéhez, amelyre 1861 elején került sor.

8 Ez a tény a mezővárosok megnövekedő számában azonnal megmutatkozott (2-3. táblázat). ' 2. táblázat A települések és lakosaik száma a Dél-Dunántúlon az 1850-es évek elején Szabad Rendezett Megye királyi tanácsú Mezőváros Falu Puszta Összesen város város száma Baranya 1 — 12 331 35 379 Somogy — — 30 261 205 496 Tolna — — 21 82 47 150 Zala 1 23 458 143 625 Összesen 1 1 86 1132 430 1650 lakosainak száma Baranya 15318 — 30 748 179326 816 226 208 Somogy — — 44 541 160 097 5933 210571 Tolna — — 77 527 91 281 1672 170480 Zala — 9836 35 016 167 399 487 212 738 Összesen 15318 9836 187832 598103 8908 819 997 Forrás: FényesE.-. Magyar ország geographiai szótára. I-IV. köt. Pest, 1851.