Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Somssich Pongrác (összeállítása): Részletek gróf Somssich László (1874-1956) emlékirataiból

Teleki Pál halála (1941 ) 1941 tavaszán, mint minden évben, készültünk az OMGE által rendezett tenyészállatvásár ünnepélyes megnyitására. A feszült politikai helyzet dacára, úgy volt tervezve, hogy a kormányzó, valamint a kormány több tagja és más külföldi előkelőségek részt vesznek a megnyitáson, ami április 3-ára volt tervezve. Április 2-án dél felé Teleki Pál hívott fel telefonon, hogy fel akar keresni, mert fontos mondanivalója van. Vajon miért jön hozzám a Nemzeti Bankba, s miért nem kéret magához? Rövidesen meg is jelent, s kinézése már elárulta a lelkiállapotát. Teljes nyíltsággal tárta fel előttem a helyzetet és a ránehezedő felelősséget. A németek máris benyújtották a számlát a segítségért, ami lehetővé tette, hogy a trianoni békében elveszített területeink egy részét visszakapjuk. Mi már két ízben megtagadtuk a német csapatok szabad átvonulását hazánk területén. Azóta a német hadsereg bebizonyította ütőerejét. Ezúttal Hitler azonnali választ követelt ultimátumára, hogy Jugoszláviát Magyarországon keresztül támadja meg. Sőt a magyar csapatok beavatkozását is követelte, minek fejében felajánlotta a trianoni békében Jugoszláviához csatolt magyar területeket. Hiszen alig néhány hete kötöttünk megnemtámadási szerződést jugoszláv szomszédainkkal, aminek meg szószegés lenne, mire ő nem hajlandó. A magyar fegyveres beavatkozás a német oldalon súlyos következményekkel járna az ország részére, ha a németek elveszítik a háborút. Márpedig ő, dacára a kezdeti hadisikereknek, nem hisz a német győzelemben, még ha egy-két évig az ő oldalukon is lenne a hadiszerencse. Bizalmas információi szerint Roosevelt kész a szövetségesek oldalán a háborúba belépni, s akkor ez éppúgy, mint az első világháborúban a németek vereségével fog végződni. London a hitleri hatalommal semmiféle tárgyalásra nem hajlandó, s elsődleges célja a feltétel nélküli megsemmisítése. Elképzelhető milyen következményekkel járna ez Németország szövetségeseire. Ő nem akar szószegő lenni a jugoszlávokkal szemben, és nem akarja az országot háborúba vinni Hitler oldalán. A kis magyar hadsereg semmiképpen sem tudná a hatalmas német hadsereget feltartóztatni. így az ellenállás hadszíntérré tenné az ország területét, súlyos rombolásokat okozva, német gyarmattá tenné hazánkat. A magyar hadsereg tisztikarában, főleg Gömbös által magasabb pozícióba helyezett törzstisztek között, erős volt a német befolyás, amit a német hadisikerek csak fokoztak. Mussolini annak idején helyeselte a Lengyelország felé irányuló német átvonulás visszautasítását. Ezúttal maga is bajban volt Albániában, és a német csapatok átvonulásának engedélyezését tanácsolta. Ezt a kényes, puhatolózó feladatot Mussolininél, Teleki megbízásából, közös jó barátunk, Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke végezte. Közben Teleki tudomására jutott, hogy Werth Henrik vezérkari főnök már meg is egyezett a német vezérkarral az átvonulás ügyében. Anglia viszont hadüzenettel fenyegetett magyar belépés esetén. Ebből az ország számára reménytelen helyzetből nem lát kiutat. Az adott körülmények között, és átérezve Teleki szörnyű lelkiállapotát, azt tanácsoltam neki, mondjon le, ezzel súlyt adva ellenzésének a német átvonulási tervvel szemben. Több mint egy óra hosszat volt nálam, de megvigasztalni nem tudtam, és nagyon összetörve hagyott el, mint mondta, kórházban fekvő, súlyos beteg feleségét akarta még felkeresni.