Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között
de a kormánynak is a léte olyan bizonytalan volt, hiszen senki sem ismerte el. A kaposvári kisgazdanagygyűlés bizonyára erősen elgondolkoztatta gr. Somssich Lászlót, és javaslata így született meg. A törvényhatósági bizottsági ülésen jelen volt Nagyatádi Szabó és veje, Tankovics János, mindketten a bizottságnak tagjai voltak, de most egy szót sem szóltak, csak hallgattak. () A törvényhatósági bizottság Nagyatádinak bizalmat szavazott; benne látták azt a személyt, akinek a politikájával ki lehet vezetni az országot a nehéz helyzetből. 1 Ez azt jelentette, hogy gr. Somssich László változtatott a taktikán. Augusztus végén arra törekedett, hogy Nagyatádi Szabóból politikai hullát csináljon, ez október közepére megváltozott. Nagyatádi Szabónak tetszett a földbirtokosok földfelajánlása, és ezzel bekapta azt az első horgot, amivel befogták a saját szekerükbe. Az október 12-diki gyűlésnek az állásfoglalása a keresztény világnézet mellett és a somogyi nagybirtokosok földfelajánlása az a kezdő lépés, ami a Kisgazdapártot megindítja a keresztény blokknak a Rubinek által képviselt csoportja felé. Ezután az OMGE arisztokratái puhítani kezdték a Kisgazdapárt ellen felheccelt saját földművespárti parasztjaikat. Először egy interjú jelent meg lapjukban Sokorópátkai Szabó Istvánnal. Arra a kérdésre, hogy mit szól az újabban magát kereszténynek valló Nagyatádi-féle Kisgazdapárt új álláspontjához? így válaszolt: „Örülök neki, hogy névrokonom is belátja, miszerint csak az lehet igazán magyar nemzeti politikus, aki egyben határozottan keresztény világnézetű is. Ámde akkor hagyja ott régi környezetét, amely nem keresztény és nem magyar." 72 Nagyatádi Szabó október 12-dike után lazította kapcsolatait a liberális blokkal és fordítva. A korábban hírlap nélkül álló Nagyatáditól megvonták a lapot, a Budapesti Újságot úgy, hogy október 28-án megszüntették. 3 Már október második felében látszani kezdett, hogy az a merev szemben állás a Nagyatádi Szabó vezette Kisgazdapárt és az OMGE eredetű Földműves Párt között oldódni kezd, mégis: ...koraiak még azok a híresztelések is, amelyek Nagyatádi Szabó István pártjának az Egyesült Kisgazda- és Földműves Párthoz való közeledésről szólnak. Mindenesetre kívánatos volna az ország éxdekében, ha nem igyekeznek még mindig két pártra oszlatni a falu népét, azonban a földműves és kisgazdaközönség vezérül csak olyanokat fogad el, akikben feltétlenül megbízhat." 74 Nagyatádi pártjának és az OMGE-irányítás alatt álló Földműves Pártnak az egyesülése másfél hónapot vett igénybe attól kezdve, hogy Nagyatádi pártja jobboldali szárnyának nyomására Kaposvárott október 12-én véglegesen hátat fordított a liberális blokk amúgy sem valami erős csoportjának. Az őszirózsás forradalomhoz való visszatérést az is meghiúsította, hogy a párizsi békekonferencián a hatalmi szférában egymással rivalizáló angol és francia diplomácia mennyire volt ilyen vagy olyan értelemben sikeres. Magyarország egy 7 rendkívül előnytelen békeszerződés megkötése előtt állt. A két rivalizáló nagyhatalom kereste azokat a belpolitikai erőket, amelyekre támaszkodva egyrészt a saját befolyásolási övezetét növelhette, másrészt a szocialisták újabb előretörését megakadályozhatta, harmadrészt az anarchikus belpolitikai állapotokat egy szilárd kormánnyal stabilizálni lehet. Az illegitim Friedrich-kormányt egyik nagyhatalom sem ismerte el, úgy az angolok, mint a franciák ennek a helyzetnek a megoldását különböző módon akarták elérni. A harmadik Friedrich-kormány időszakában (1919. aug. 27.-1919. nov. 24.) szeptember elején kísérelte meg Heinrich Ferenc Üllői-úti lakásán gr. Bethlen István jelenléte mellett egy csoport, hogy olyan liberális színezetű koalíciós kormányt hoz létre, amelyet az antant is elismerne. A kísérlet sikertelen maradt. Ezek után az angol diplomácia elvetette azt a korábbi tervét, hogy Magyarországon egy liberális
