Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

politikai szerepléséről - adózom emlékének, hogy állta szavát, biztatta híveit a behívási parancsok betartására. Közreműködése nélkül alig sikerült volna katonai szervezkedésünk.'

09 Maga Nagyatádi Szabó ezt akkor így látta és mondta el a kaposvári kisgazdaszervezetben: „De alig egy heti itthonlét után, azt látom, hogy míg egyrészt nem csak a föld népe, hanem az értelmiség és nagybirtokos osztály jelentékeny része is ragaszkodással övez, másrészt a nemzeti hadsereg megszervezésére minden erővel törekedni kell. Látom, hogy ennek a hadseregnek a szelleme, a tisztikaré is úgy egybe van itt Somogyban forrva a népével, hogy politikai tekintet nélkül, minden magyar ember becsületes kötelessége ennek a haderőnek a teremtését, fejlesztését szolgálni. Most értesülök róla, hogy a románok rövidesen kivonulnak a Dunántúlról és Budapestről. Készen kell álljunk arra, hogy akkor kisgazdakatonák ragadják meg a fegyvert ezeken a területeken. Nem háborúról van szó, nem lesz talán egyetlen lövés sem, de Budapest kövezetén a falu fiának szuronya kell, hogy felvillanjon. Ezért mindkinek kötelessége a nemzeti hadsereg hívó szavának eleget tenni. Politikai meggyőződésünket a választások fogják tanúsítani, mikorra mindannyian itthon leszünk, „Szabó Istvánt és a hadsereget lelkesen üdvözölte a pártvezetőség a beszéd befejezte után.

60 Ez a ragaszkodás Horthyhoz akkor egy politikai szövetség volt, amit ugyan nem rögzítettek írásban, de amit Nagyatádi Szabó tudatosan ápolt, hiszen ezután Horthyt Siófokon többször is felkereste. „Nagyatádi Szabó István szombaton reggel Siófokra utazott Horthy Miklós fővezérhez, onnan Budapestre megy tovább."

61 Nagyatádi Szabó volt az első tekintélyes politikus, aki Horthyt Siófokon felkereste. A fehérterror orgiáit végrehajtó katonai erő Nagyatádi Szabó ilyen támogatása nélkül alig lett volna legimitizálható. A Nemzeti Hadsereg még sem volt hálás, ugyanis az egyik pesti útja alkalmával Fonyódon fehér tisztek letartóztatták, és csak Horthy közbelépésére engedték el.

12 1919 szeptemberének közepétől Nagyatádi Szabó István újra Budapesten tartózkodott. A románok kivonulását várta, és abban a reményben kapcsolódott be a politikai életbe, hogy „...kisgazdakatonák ragadják meg a fegyvert ezeken a területeken."

63 Miután megírta az önmaga és a kisgazdamozgalom védelmében terjesztett röpiratot, az OMGE nyomását azzal igyekezett kivédeni, hogy vidéken gyűléseket tartott. Szeptember végén Móron és Nagyatádon járt, és ott gyűléseken beszélt. Nagyatádon a gyűlés rögtönzött volt. Mindenütt széles alapokon történő szervezkedésre hívta fel a hallgatóságot.'" Az OMGE sorozatos támadásai, amelyeket a lapjukban az Új Barázdában tettek közzé, valamint a Földműves Párt szervezkedő gyűlésén hangoztattak, Nagyatádi Szabó Istvánt arra késztették, hogy földreformtörekvéseinek realizálása végett közeledjen a szervezkedő liberális blokkhoz. A kisgazdamozgalom 1919. szeptember végén még nem rendelkezett újsággal. A polgári világból Wodiáner indított el Nagyatádival közösen egy lapot Budapesti Újság címmel, ahol már rendre vissza tudta verni az OMGE körökből elindított rágalmakat. Bár Nagyatádi értesült a fehérterror rémségeiről, mégis még szeptember végén azt hitte, hogy lehetséges az őszirózsás forradalomhoz való visszatérés. Ezzel kapcsolatos helyzetelemzésének teljes szövegét idézem: „A tatárjárás és a mohácsi vész -, hogy így mondjam - kisebb elemi csapás volt ahhoz a rettenetes megpróbáltatáshoz, melyben a kommunizmus négy hónapja alatt részünk volt. Tudjuk mindannyian, hiszen az utolsó öt esztendő szomorú eseményei teljesen beigazolták, hogy a főurak, főpapok és nagytőkések több évtizedes, csapnivalóan rossz politikája sodorta a szerencsétlen kimenetelű háborúba az országot, melyet a bolsevisták rabló