Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében

Udvarhely Csurgói járás Gyékényes Csurgói járás Zákány Csurgói járás Őrtilos Csurgói járás Bükkösd Csurgói járás II. csoport Jelentékeny magyar többséggel bíró községek, amelyekben a magyarosodás teljes befejezése, és részben a magyarság kultúrájának emelése érdekében volna állami iskola létesítése szükséges. Endrőc Szigetvári járás Pálfalu Barcsi járás Barcs Barcsi járás Babócsa Barcsi járás Bélavár Barcsi járás Berzence Csurgói járás III. csoport Jelentékeny, vagy legalább is számottevő magyar kisebbséggel bíró községek, amelyekben a magyarság védelme és megerősítése érdekében volna az állami iskola létesítése szükséges. Sztára Szigetvári járás Drávakeresztúr (Révfaluval) Szigetvári járás Teklafalu Szigetvári járás Drávaszentmárton Barcsi járás Szentborbás Barcsi járás Lakócsa Barcsi járás Tótújfalu Barcsi járás Potony Barcsi járás Bolhó Barcsi járás Heresznye Nagyatádi járás Vízvár Nagyatádi járás Belezna Csurgói járás Az államosításban a megyei igazgatási és politikai, valamint tanügyirányítók egyaránt a következőket tartották döntő tényezőknek: „...A három csoportba tartozó községek összes lélekszáma az 1900. évi népszámlálás szerint 36 661 lélek volt, s ebből 22 912, vagyis 62,5% magyar. E csökkenés azonban még nem mondható aggasztónak, tekintve, hogy ugyanezen idő alatt a magyarul beszélni tudók száma e községek összes lakosságának 83,2%-ról 88,1 %-ra emelkedett. Az összes lakosságnak 1900-ban 57,5%-a tudott írni és olvasni, amely arány jelentékenyen alatta van a vármegye többi részében tapasztalt aránynak, ahol a lakosságnak átlagosan 62,9%-a tud írni és olvasni. Megjegyzendő még, hogy az államosításra javaslatba hozott felekezeti iskoláknak nagyobb része jelentékeny állami és községi segélyt élvez, minek következtében az iskolák államosítása nem igényelne túlságos nagy áldozatot." 22 A Dél-Dunántúlon 1870-1907 között megvalósult állami népiskolák Zala megyében mutatják a legjelentősebb előre lépést. Pl. kifejezetten nemzetiségi jellegű népiskola létrehozására Baranyában 1 faluban került sor. Zalában 25 nem magyar anyanyelvű iskolát államosítottak. Tolnában és Somogyban egyet sem. Bár a vegyes tannyelvű népiskolákat is kifejezetten nemzetiségi jellegű tanintézetnek tekinthetjük.