Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Borsa Iván: A megyei levéltárak és a megyék középkori oklevelei

látott napvilágot az 1382—1439 évek okleveleit tartalmazó III. kötet két részkötetben,

8 sajátos (teljes szövegek, részletek, kivonatok vegyesen) közlési móddal. A budapesti oklevéltár példája azt mutatja, hogy a jelenleg hozzáférhető kb. 200 ezer Mohács előtti irat/oklevél egyenként történő átnézésével lehet csak megállapítani, hogy van-e benne az érdekelt területi egységre (megyére) vonatkozó adat vagy sem. Ezt 19 munkacsoporttal elvégeztetni ésszerűtlen célkitűzés volna, de az sem látszik reálisnak, hogy egy munakcsoport végezze el a 200 ezer darab átvizsgálását és a mai megyei hovatartozást bírálja el az oklevél egészére és egyes adataira nézve egyaránt. Megoldásként a Somogy megye múltjából című évkönyv középkori forráspublikációs tevékenységét szeretném keretbe foglalni és ebből egyfajta stratégiát javasolni annak érdekében, hogy egy megyei levéltár fokozatosan minél több, a megyére vonatkozó Mohács előtti adat birtokába jusson. Az első 20 kötetben közzétett Mohács előtti publikációkat a következő csoportokba lehet sorolni: a) Eg}' oklevélkibocsátó (a somogyi konvent) okleveleinek kivonatai, ideértve az ezekben az oklevelekben átírtakat is.

9 b ) Egy történetileg létrejött és lényegében együtt maradt fond (a szenyéri uradalom) okleveleinek kivonatai az esztergomi káptalan magánlevéltárában.

10 c) Egy somogyi birtokos fondképző (a szakácsi pálos kolostor) okleveleinek kivonatai az Országos Levéltár Acta Paulinorum című fondcsoportjából.

11 d) Egy gyűjteményes jellegű fond (a Somogy Megyei Levéltár Mohács előtti okleveleinek gyűjteménye) valamennyi oklevelének kivonatai.

12 — Itt meg kell említeni, hogy helyesen járt el a Somogy Megyei Levéltár, amikor nemcsak a megye történetére vonatkozó okleveleinek kivonatát bocsátotta közre, hanem gyűjteményének akkor ismert valamennyi darabjáét. e) Egy levéltári fondból a somogyi vonatkozású oklevelek feltárása és közlése.

13 f) Egyes kiemelkedő darabok (urbárium, megyei címereslevél) teljes szövegben töténő közlése.

11 Ezek a kategóriák nem válnak el egymástól, egyes esetekben fedések előfordulnak közöttük, de alkalmasak arra, hogy módszereket kínáljanak a megyére vonatkozó oklevelek feltárásához. a) A hiteleshelyek által kibocsátott oklevelek tekintetében Somogy megye esetében szerencsés egybeesés, hogy a somogyi konvent működési területe lényegében egybeesett a megye területével, de ilyen egybeesés más megyék esetében is volt. Pl. Zala megye — zalai konvent, Vas megye — vasvári káptalan, Veszprém megye — veszprémi káptalan, Tolna megye — szekszárdi konvent, Baranya megye — pécsi káptalan. Az itt felsorolt hiteleshelyek tevékenységével ugyan a megye területén kivül is találkozunk, ez azonban nem számottevő. A hiteleshely székhelyével kapcsolatos megye számára azért is megéri a szomszédos megyére eső oklevelek felkutatása és publikálása, mert teljesebbé teszi a megye területén működött hiteleshely tevékenységének bemutatását. Nehezebb az eset olyankor, ha egy nagyobb hiteleshelyhez több megye tartozott. Borsod és Heves — egri káptalan; Nógrád, Pest — váci káptalan. Ilyenkor az érintett megyék együttműködésére volna szükség. Természetes, hogy az egyes megyék területén legalább még egy hiteleshely is illetékes volt (pl. Somogy esetében a zalai konvent, a veszprémi káptalan, a