Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Varga Károly: Farkas Ferenc dél-dunántúli pásztorember élete

Ebéd. 1. család Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hétfő Kedd Szerda krumplileves, törött borsó borsóleves, gánica tésztaleves, krumplis tészta rántott leves, sült krumpli tejleves, főtt krumpli palacsinta húsleves, paradicsommártás, kalács vacsora, maradék kukorica prósza sült krumpli, hagyma kukoricakása forralt tej krumpli, szalonna ugyanaz Ezek a kiragadott, de jellemző adatok azt bizonyítják, hogy igazuk van szociológusainknak, amikor azt állítják, hogy a magyar nép asszonyainak főzőművészete nem áll valami magas fokon, de még inkább igaz az, hogy népünk táplálkozása nem mondható megfelelőnek. A nyári kemény munka közben a táplálék minőség tekintetében még romlik, mert ilyenkor a dolgozó családanyák helyett többnyire iskolás leányaik főzi meg sietve az ebédet. Ekkor inkább a reggeli táplálkozás erősebb. A gyermekek táplálkozásában oly fontos cukor egészen ritkán található náluk. Azt mondják, hogy lakodalomra való készülés idején kívül 1. kg. cukor egyszerre még nem is volt a házukban. Az egyes családok konyhái így oszlanak meg: 1 családdal közös konyhája van közülük 7-nek 2 családdal közös konyhája van közülük l-nek 3 családdal közös konyhája van közülük 3-nak A konyhák is földesek, sötétek, füstösek, nem is valami tiszták. A gyermekek ezekben kenyérsütéskor a legnagyobb füstben, egy ingben, köhécselve, mégis boldogan várják a lángos kisülését. Nem egy eset jutott tudomásomra a puszta történetéből arról, hogy két család békétlenkedésének éppen a közös konyha volt az indítóoka. Egész természetes, hogy közös konyhában belenéznek egymás fazekába, ha ugyan már nem tudják különben is, hogy mit főz a másik. Minden családnak van külön kicsiny, kb. 3—4 méter hosszú, 2 méter széles, 3.5 méter magas kamrája. A lakás, a ruházat, a táplálkozás hiányai mellett tátongó ürességet találunk lelki és szellemi műveltségükben is. Ennek nagyrészt nem a természetes ész hiánya az oka, hanem a vándorló életmód, amely minden béresnek sorsa. A legtöbb magyar béres életútja születési helyétől nagyon sok állomáson át visz a sírig. Az első 3 családban nincs olyan személy, aki a pusztán született volna, és a 16 éven fölüliek között nem sokan vannak, akik elvégezték az elemi népiskola 6 osztályát. A családfő neve, kora, vallása, isk. végzettsége, tanult ipara foglalkozása, születési helye: 1. DoborMihály, 35 é. r.k. 6 elemi, béres, Záclor, (Somogy) Neje: Lukács Mária, 32 é. r.k. 3 elemi — Hatvankálmán (Somogy) Gyermekeik: 1. Katalin, 11 é. r.k. 5 el.isk.tan. Antalpuszta (Somogy) 2. Mária 10 é. r.k. 4 el.isk.tan. Kisszentlászló (Somogy) 3. Julianna, 8 é. r.k. 2 el.isk.tan. Kisszentlászló (Somogy ) 4. Mihály, 4 hón. r.k. — Kisszentlászló (Somogy)