Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Függelék - 2. Somogyi Levéltári Nap '89. (1989- november 17.) Összeállította: Bősze Sándor
a parasztság létszáma. A tsz-szervezés és pár esztendővel később ezek összevonása is érzékenyen sértette a parasztság érdekeit. Az állami beavatkozás, az agrárollót szétnyitó gazdaságpolitika és szövetkezeti demokrácia formálissá tétele is egyre erőteljesebb lett, ami a háztáji tevékenység elleni fellépéssel a gazdatudatot is aláásta. Az előadó statisztikai adatokkal támogatva mutatta be a mezőgazdasági eredmények 1948-56 közötti relatív csökkenését. Nagy Imre széniekének — erősen kritikus — értékelése után a miniszterelnökségről történt lemondását követő erőszakos tsz-szervezésekről beszélve kiemelte, hogy Somogyban ez igen durván történt. GégerLászló levéltári >s Kísérletek a közigazgatás meg/'/jítására az ö treues ét vk derekán c. korreferátum bevezetőjében vázolta a tanácsrendszer kialakításának szovjet típusú folyamatát, amely szükségképpen vezetett a helyi önkormányzatok elromlásához. ,,A tanácsok négy alapvető tevékenysége a terménybegyűjtés, a tsz-szervezés, az adóbehajtás és a békekölcsönjegyzés volt... A szervezeti fogyatékosságok mellett azonban nyomasztó volt a szakmai hozzá nem értés is — nemcsak az államigazgatási szakkérdésekben, hanem pl. a mezőgazdasági szakkérdésekben is..." Változás 1953-ban történt, ami ugyan a tanácsok jelentős hatásköri bővülésével járt, de a régi önkormányzatot nem állították vissza. A megváltozott nemzetiségi politika 1945—1956 c. előadásával Bognár Tibor rámutatott arra a tévhitre, mely szerint Magyarországon a nemzetiségi politika oly magaslatokra jutott, hogy az már példaértékűvé vált. Ismeretesek a hazai németséget 1945—1949 között sújtó intézkedések, melyek jogilag 1949-ben megszűntek. Az MDP azonban csak 1955-ben „ismerte fel" a korábban elkövetett súlyos hibákat. A Somogy Megyei Levéltár levéltárosa a somogyi viszonyokat a népszámlálások adatainak segítségével jellemezte. Eszerint például a kitelepítéseket követően itthon maradt mintegy 10 000 főnyi németségből mindössze 364 személy vallotta magát német anyanyelvűnek. A jogos bizalmatlanság azonban a délszlávok esetében is tettenérhető, gondolva a Kominform 1948-as határozata után kialakult hazai hangulatra. Bognár Tibor összegzésként megállapította, „hogy az ötvenes évek első felében nemzetiségi politikáról — amennyiben ez alatt az államnak a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására irányaik) pozitív előjelű tudatos tevékenységét értjük — tulajdonképpen nem is beszélhetünk." A korreferátumok sorát Jónás József zárta, Gondolatok az ötvenes évek történelemtanításaiul címmel. A problémakört a gyakorló pedagógus szemszögéből tekintette át. A sok bába, a két évtizede tartó sok vita közt elveszeit a diák, kinek eközben ismeretszintje nagyot esett. Ezzel egyidőben a meghasonlott pedagógusok motiváltsága a nulla szintjére csökkent. A túlideológizált oktatáspolitikai döntések következtében valótlanságokat tanítottak. Ez különösen a legújabbkori történelmünk esetében jellemző. Ezt alátámasztandó sorolta fel a tisztázandó kérdések listáját. A levéltári nap programját szokás szerint a levéltári anyag segítségével szerzett helytörténeti ismeretek átadásában kitűnt tanárok és kutatók kaptak pénz- és könyvjutalmat: Májer György a Somogy Megyei Tanács Közoktatási Irodája, Filotásné Zanatai Zsuzsanna a Kaposvári Városi Tanács V. B. Művelődési Osztállyá, Mitzinger Katalin a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, Jónás József a Pedagógusszakszervezet Somogy Megyei Titkársága, Bodossy Mihály, Rosta István, Jávorszky Andrásné, Koltay Péter, Vörös József a Kötcsei Helytörténeti Múzeum és a Mesztegnyői Honismereti Szakkör a Somogy Megyei Levéltár jutalmát vehette át.
