Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében
a megyei vb osztott el. A járási tanácsok ettől függetlenül továbbra is rendelkeztek hitelkeretek felett. A fonyódi járási vb utasította a mezőgazdasági osztályt, hogy az állattenyésztés fellendítésére rendelkezésre álló hiteleket még augusztus 2()dg osszák ki a tsz-eknek. Szeptemberben újabb 240 millió Ft hitel visszafizetését engedte el a kormány. 88 Két lépcsőben a járási tanácsok is újabb hiteleket kaptak, melyeket a járás tsz-ei között kellett felosztani. A nagyatádi járási tanács erre a célra előbb 4, majd 2 millió forint hitelt kapott. 89 A silóépítésre adott hitelek 5096-ának visszafizetését elengedték azoknak a tsz-eknek, amelyek október 15-ig megépítették a silót. A termelési tervek kidolgozása során új koncepció került előtérbe. Ennek lényege az volt, hogy be kell vonni a parasztokat a tewek előkészítésébe, meg kell hallgatni véleményüket, és a tervfelbontások során érdekeltté kell tenni őket a teljesítésben. Ez a gyakorlat voltaképpen már az 1956 után meghonosított "tervalku" előfutára volt. Minden járásban járási tért'előadót rendszeresítettek, akit a tervek elkészítésébe és községekre történő lebontásába be kellett vonni. A mezőgazdasági osztály dolgozói személyesen mentek ki a tsz-ekhez, és magyarázták el a tervet. 00 A tsz-ekben és a falvakban alszaporodtak a gyúlésezések. Az ún. tsz-gyűléseken felolvasták azoknak a parasztoknak a nevét, akik begyűjtési kedvezményt kaptak, és agitáltak a szövetkezet mellett. Csoportosan vitték a tsz-elnököket határszemlére, ahol közösen értékelték az eredményeket. 01 Határozatot fogadtak el, méhnek értelmében a továbbiakban a tájértekezletekre a tsz-elnököket és a gépállomás igazgatóját is meghívták. 0 " A tájértekezleteket a járási mezőgazdasági osztályok vezetői és főagronómusai körzetenként tartották a mezőgazdasági előadók részére. A megyei tanács vb földbirtokrendezési csoportot alakított, amely szakembereket küldött a községekbe, akik a feloszlott tsz-ek földterületét a kilépő tagoknak szétosztották. 03 A járásokban ugyanakkor a tanácsoktól függetlenül földntérő bizottságokat hoztak létre a kilépő tagok földjeinek kimérésére. Visszatérve a tsz-ekhez, felmerült a brigádok átszervezésének szükségessége is. A megyei pártbizottság összefoglaló jelentése szerint a szövetkezetekben „a brigádok, munkacsapatok csak papíron voltak meg, a tagság 40-60%-a dolgozott a tsz-ek jelentős részénél, a többi tag máshova ment munkára, az agrárproletár réteg arra való hivatkozással, hogy ruha is kell és ennivaló, otthagyta a tsz-t." 9 A magyaratádi tsz-ben a középparasztok, a szegényparasztok és az újgazdák külön alakítottak brigádot, így a tsz a rétegelkülönültség melegágya lett. A járási főagronómust felelőssé tették a tsz-ekben történő helyes munkaszervezet kialakításáéit. Meg kell jegyezni, hogy a tsz-en kívüli munkában is igyekeztek a tevékenységet kollektivizálni, így a cséplést pl. szintén alkalmi munkacsapatokban végezték. Ennek azonban történelmi hagyományai voltak a falvakban. Útmutatást kaptak a tsz-ek, hogy a kilépett tagok részére hogyan számolják el a munkaegységeket. A mezőgazdasági osztályok felülvizsgálták a bentmaradó tagok tagsági könyveit is. hogy az elvégzett munka arányában a munkaegységek „megfelelően jóvá vannak-e írva". A takarmányellátás szűkössége és az állatállomány átteleltetésének veszélyeztetettsége miatt nagy hangsúlyt kapott a silé)zcts. A csurgói járási vb utasította a tsz-elnököket, hogy minden meg nem kapált kukoricát, sást és zöld növényzetet kaszáltassanak le, és azt silózzák. 96 A silóépítésre adott hitelek visszafizetését elengedték, további silóépítésre hiteleket adtak. A járási mezőgazdasági osztályvezetőjét felhívták, hogy helyezzen gondot a községi silótervek teljesítésére. 9
