Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Sárkány Eszter: Színházi kultúra a századfordulón Kaposváron
A repertoárok általános jellemzése előtt érdemes részletesen mintát venni úgy, hogy megnézzük a Balla-féle társulat 191 l-es szezonjának műsorát a sajtókommentárokkal együtt. Az idény némi zökkenővel indult. Burnett Kis Lordjának előadására a társulat közkedvelt naivája nem érkezett meg (lekéste a vonatot) és bizonyos énekrészek is kimaradtak. Másnapra viszont megjött a teljes zenekar is. Lehár Cigányszerelem című operettjének premierje biztos zsúfolt házat jelentett. ,Az orchesterben a színházi zenekar, a színpadon teljes cigánybanda." Tódult a közönség, az igazgatóság pedig a táblás ház láttán átrendezte a műsort. Pünkösd két estéjén operett, a két délutáni előadáson pedig egy-egy ..kacagtató bohózat", a Berger Zsiga és a Hét Schlézinger ment. Utána egy „vérbeli francia darab", a Vígszínház újdonsága, a Rubikon következett. 34 Az igazgatónak arra kellett törekednie, hogy a szezon minden időszakára tartogasson valami jól reklámozható, vonzó programot, ötletet. Ballá az első napok bevált operettsikerei után vette elő az új darabokat. Műsorán szerepelt Bernsteintől a Baccarat, Verő Györgytől egy eredeti magyar énekes játék, a Bajusz, amelyben fellépett — telt házat biztosítva — maga a direktor. A Halhatatlan lump című operett bemutatóján közreműködött egy 30 tagú gyermekkar is. Molnár Ferenc Testőrét világhírű vígjátékújdonságként ajánlotta a színlap. Leo Fall neve ismert volt a kaposváriak koréban és Babuska című operettjét is láthatta már a közönség. Szerepelt még a programban egy másik vígszínházi „szenzációs újdonság", egy énekes bohózat, az Ezred apja, egy „szellemes szatíra" (Nagy Endre: Zseni) és egy keleti opera (Goldfaden: Szulamith). Felújították a Kuruzslót, a „múlt évad zajos sikerét" és bemutatták Földes Imrének, „kitűnő földiriknek" egyik új darabját. A szezon fénypontja Jean Gilbert Az ártatlan Zsuzsi című legújabb operettslágere volt. A színlap ajánlása szerint a „Lehár és Strauss színvonalán" álló mű „a kontinens összes városaiban" az évad legnagyobb sikere volt. Jó hírének köszönhetően „megtörtént az a Kaposváron példátlan eset, hogy öt nappal a premier előtt keressék a jegyeket". ( Főként a páholyokat és a földszint sorait, vagyis az „elit közönség" várta legjobban a darabot. Az éppen Füreden nyaraló Festetics Andor gróf, színészen felügyelő is ellátogatott az egyik előadásra.) 35 Ballá direktor igazi üzletszínházat próbált csinálni, vagyis mindig kiszolgálta a közönség igényeit, és megragadott minden alkalmat a nézők becsalogatására, a pénzszerzésre. Az idény vége felé rendszeresen kínált kedvezményes jegyeket, az előfüggönyön és a színlapokon 36 fizetett hirdetéseket jelentetett meg. 1908-ban a szezon idején kiadta a Színházi Újságot, 3 „a város első művészeti napilapját", amelyet kívánságra házhoz is szállítottak. (A kaposvárihoz hasonló, szezonális színházi lapok nem számítottak különlegességnek abban az időben, hiszen az I. világháború előtti években sok, Kaposvárnál kisebb városkában is jelentettek meg ilyeneket. 38 A korabeli színházi kultúrára vonatkozó forrásértékük azonban nem éri el a hagyományos napi- és hetilapok színházi rovatainak, híreinek tájékoztatási szintjét. A „szaklapok" általában a darabok tartalmát ismertették, színes híreket, pletykákat közöltek a társulatok mindennapjairól és gyakran vállalták fizetett hirdetések leadását is.) A repertoárt tekintve a kaposvári közönség „mindenevő" volt és ezt a sokféleséget a mobil kerületi rendszer és a gyakran változó társulatok csak erősítették. A közönség növekedésével az igények differenciálódtak ugyan, de összességében, némi fölgyorsult egymásra torlódással — végigjárták azt az utat, ami az országos tendencia volt. (Meg kell jegyezni, hogy az országos, sőt az európai divathullámokra való ráhangolódás „reakcióideje" általában meglepően rövid volt.)
