Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
Foglalatoskodások a mezei munka, kereskedést nem folytatnak, meglehetősen bírják magokat. Vagyonosabbak pedig Kováts Tamás, Bogdán József és Török András, ezek marháikra nézvést nevezetessek. Uraság tisztje helyben nem lakik; hanem vagyon egy hajdú, aki a pusztára szolgál. Emellett számadó ürüs birkás. Kilencedet és tizedet természetben adják, mellybül jön búza 80 p. m., rozs 142, zab 27, hajdina 10, köles 14, csutás kukorica 45 köböl. Ugyanannyi tized. Összesen 160 búza, 284 rozs, 54 zab, 20 hajdina, 28 köles, 90 köböl csutás kukorica. A helység országúton kívül fekszik, nem transennalis, hanem aminémű sertvéseket s marhákat a barcsi uraság révén által hajtanak Kanisa és Sopron felé, azok ezen mennek által. Cséplés és aratás végett élelmek szerzésére nem szoktak messze menni, hanem az uraságnál maradván, a szegénye úgymind a jobb gazdája nyomtat és csépel. Fórozást nem űzik; nem kereskednek. Szarvasmarháiknak 1 -2 pásztort, úgy lovaiknak különössen csikóst tartanak. A sörtvések őrizésére pedig 3 vagy több gazdák öszveállván, egy kanászt tartanak. Vagyon ezen helységben ló, ökör, tehén, sörtvés a nagyságához képest számossan. Az uraságra nézve: Allodiatura 167 hold, egy calcaturába véve, minden negyedik esztendőben vettetnek, trágyázása így továbbra is elmaradhat. Rétje vagyon az uraságnak 159 hold. Lapányos, savanyó vad szénát teremnek; sarjút, kivált ha sok esőzés nincsen, elegendőt adnak, hanem nedves üdőben a Rinya és Dráva kiöntéseik miatt kevés haszon vagyon belőllek. A pascuumtól mentes, ganajoztatni szükséges volna némely, egy kevéssé magasabban fekvő részeit, de mivel helyben trágya nincsen, annak javítása sokba kerülne, ha trágya arra máshonnét hordattnék. Robot mégyen takaréttására 636 napszám, ezenkívül 4 béresszekér a pusztárul hordására fordíttatik. Conventiókra adatik 10 szekérrel, vagy 150 mázsa széna. Terem középszerű esztendőben 110 szekér szénát, 45 szekér sarjút, mely a pusztára hordatván, ottan consummáltatik. E rétekben még sok süriik találtatnak, mellyeket kitisztítván, majd annyi szüleséget lehetne várni, mint amennyi előbb említtetett. Lucernás kert, sem egyéb industrialis nincsen. A takarmány kazalokba rakatik a györgyesi pusztában. A szüleség helyben nem, hanem a tarnócai pusztán consummáltatik. Erdeje vagyon az uraságnak 1234 hold. Tölgy, gyertyán, éger, fűz, mogyoró, de főleg szil. Makk 5-6 esztendőnként terem, a helységbeliek szokták kiárendálni, hol többen, hol kevesebben. Az uraság hasznai még az erdőből: épületfa, dugafa, abroncs; szénégetés; szerszámfának részint eladása, részint maga hasznára fordítása. Téglaégetéshez kívántatik 60 öl. A jobbágy ebből az erdőből veszi mind tűzre, mind épületre fáját, és szabad legeltetése vagyon. A legelő szarvasmarhának, lovaknak jó, birkának ártalmas. Csakhogy a Dráva gyakran elönti. Gubacsot 3-4 évenként terem. Pénzen vagy robotban felszedetik. Az erdő regulázva, sem sectiókra fölosztva nincsen. Az erdőt a barcsi lovas jáger őrzi, és erdőpásztor, és midőn üdéje van, a hajdú is köteles az erdőt járni. Nyúl, farkas, róka lakja; olykor őz is általjön a Rinyán aluli részekből. Az uraságnak szöllőhegye nincsen; úgy marhája sem találtatik. Épületek (vendégfogadó, hajdúház, birkásház) fából, zsúpfedéllel. Téglaégetés helyben nincs; ha tégla kell, Komlósdról hozzák. Vasat Kanizsáról, Sopronból
