Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
Erdeje vagyon az uraságnak 3454 hold. Vagyon benne tölgy, cser, nyír, nyár, éger, galagonya. A tölgy és cserfa nem nevelődhetik, mivel a marha a nevendék hajtásokat megemészti; a nyír és éger hajtásokat a marha keserűségek miatt nem bántja. Makkot minden 6-7 esztendőben terem, ilyenkor a helybeliek szokták kiárendálni 4-5 ezer forinton. Vagyon elegendő fa belőle az uraságnak (25 öl), a jobbágyságnak (84 öl), a konvenciókra (271 öl), a téglaégetéshez (150 öl). Eladásra azonban már nem jut. Favágás a téglakemencéhez és a konvenciós fához pénzben történik, ölenként 24 xr-ért; hordása béresekkel és robotosokkal. A tuskók és rőzsék a téglakemencéhez hordatnak. — A községnek száraz lábul, dűlt fábul, s ha ez fogyatkozik, nyers égerfábúl is tűzi fáézása vagyon, és szabad legeltetése közösen az uraság birkáival. Az uraság birkája hó leestéig járhatja; ha pedig a makk megfogja, a birkák, és a helységbeliek mindennemű marháik letiltatnak, és a mezőkre és rétekre állíttatnak. 1500 birka járhatja. Gubacsot 3-4 évenként terem, melyet az uraság pénzben vagy robotban szokott fölszedetni, és úgy eladván, hasznára fordítani. Reguláivá, sem sectiokra felosztva nincsen. Nyúl, farkas és róka járja. Különös erdőpásztor nincsen, hanem a méhészek és hajdúk vigyáznak rája. A kárt tévőket megzálogolják, súlyosabb esetben szekerét, marháját behajtják. A kártétel egyharmada a bejelentőt illeti. Lövőpénz egy nyúltól 6 xr, rókáiul 18, farkastul 24 xr. Ha a jobbágyok a marhatartásban reguláltatnának s competentiájok szerént az erdejek s legelőjők kiadatnék azoknak, akkor lehetne különös legelőt az uraság részére szakasztani. Az uraság marhája: 24 jármos ökör, 4 bivaly, 50 ménesbeli ló, 22 göböl ökör, 1263 birka. A göböl ökrök fiatal gulabéli tinókon cseréltetnek, és nyáron a pusztai földön nyaraltatnak, és úgy köttetnek télen istállóra, itt meghízlaltatnak, s úgy adatnak el. Jövedelem 2750 ft. A göböl ökrök mellett 2 cseléd van. Fizetésük fejenként, 1 hónapra: 3 ft, 1 p. m. búza, 2 p. m. rozs. A birkák egynyiretűek; úsztatóhely Puszta-Barcson. Sót a barcsi királyi sóházból vesznek, évi 1840 fontot. Az öreg ürük eladásából 875 ft jövedelem. Gyapjúból 2872 ft. Veszedelmes helyek vannak. Himlőoltás tavaly először. Uraság épületjei: Tiszttartó háza: 8 deszkapadlós szoba, téglaépület, fenyődeszka padlás, tölgyfazsindely tető. Konyha, kamra, pince, 2 holdas veteményeskert, istálló. Gránárium, 4 emeletes téglaépítmény. Ennek bolthajtásra épült alsó része felényire pince, felényire pedig istálló, ennek tornécza széles lévén, annak némely része szolgál a szekerek tartására, egy része pálinkafőzésre használtatik. Azonkívül van egy kis porkoláb szoba, mivel nagy emlékezetű I. Leopold királyunk adományábul a főbenjáró hatalom (jus gladii) ezen mezővárosban gyakoroltatik. A széles tornáczban vagyon a gonosztevőknek rendöltetett tömlöczház, vagyis fogház, három rekesztésben, a föld színén kettő, a másik valamennyire alább vagyon eresztve, de az ide hordatni szokott gonosztévőknek számához képezvén kicsiny, mivel, főképpen mikor makk vagyon, sok tolvajok megfogattatnak, igaz, hogy mikor a foglok száma szaporodni kezd, hamarébb törvényszék tartatik. Vágynak ezen rabok egy porkolábnak gondviselése alatt. Élelmekre, mint a vármegyénél levő foglyoknak, naponként 2 funt kenyér adatik, de a mellett nem csak az, hogy 7 némely jótevőknek alamizsnájukkal való élés megengedtetik, hanem számokra minden vasárnap egyre egyre fél funt hús a székbül adattatik a M. Uraság rendölésébül. Egy 30 öles pince 1500 akóra; fölötte vagyon a hordók és más egyéb matériák conservatoriuma. Kis kamra, melyben dohány és vasmatériák tartatnak. Pintérműhely, melyben az uraság hordói készülnek. Szérűskert, benne falábakon álló, zsúppal fedett cséplőpajta, melyben
