Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Kiss Z. Géza: Egy kései unitárius per a Dráva völgyében
EGY KÉSEI UNITÁRIUS PERADRÁVA VÖLGYÉBEN ( Adalékok Járdánházi Sámuel üldöztetéséhez) KISS Z. GÉZA Csurgótól kelet felé a mai országhatár mentén, szorosan a Drávához tapadva feküdt a református egyház két egyházmegyéje. Közülük a belsősomogyi a dunántúli, a felsőbaranyai pedig a dunamelléki püspökség része volt. A két területet a régi Dél-Magyarország fő kereskedelmi útvonala kapcsolta egybe, amely mellett a 16.századtól fogva, gyöngyszemként sorakoztak a reformátusok egyházközségei. A költő Zrínyi drávai hadjáratának tragikus eseményei, a török alól felszabadító harcok sok szenvedése, valamint az erdők-mocsarak méhen keletkezett településeket is felégető rácok pusztításai azt bizonyítják, hogy a két szomszédos táj sorsa a pusztulásban is egy volt. Talán az sem egészen véletlen, hogy a fontos kereskedelmi útvonal fokozatos elzáródása után, a lassan túlnépesedő táj lakossága az életszínvonal stabilizálása érdekében a születéskorlátozás pusztulásba vezető útját választotta. Aligha van izgalmasabb kérdés, mint ebben a fokozatosan befelé forduló tájban, a baranyai-somogyi Dráva mentén vizsgálni az értelmiség sorsát. Ezt a réteget, míg az uradalmak ki nem építették gazdasági apparátusukat, szinte kizárólag a lelkészek képviselték, akik a tanítás munkája mellett bizonyos írásszolgálatot is végeztek. Eddigi kutatásaink arról is beszélnek, hogy a messzi Debrecenből e tájra érkezett, jól felkészített lelkészek között voltak több nyelven is beszélő, még többön olvasó, kiváló tudósok, kegyes életű szorgalmas lelkészek, de akadt közöttük olyan is szép számmal, akit elnyelt az „Opár", a Dráva mellékére hajdan oly jellemző, feneketlen, néma sár. A sokféle életutat befutott lelkészek között mindig akadt olyan is, akit külön út vállalására parancsolt a lelkiismerete. Ezek közé tartozott a tudós Járdánházi Sámuel, aki 1725 körül született és 1790-ben halt meg, s akit Szentháromság-tagadó nézetei miatt Baranyában, Somogyban egyaránt üldöztek. A Borsodból Baranyába került kisnemesi családból származó Járdánházi születési helyét nem ismerjük, csak annyit tudunk Zoványitól 1 , hogy középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte és 1^41.április 25-én beiratkozott a debreceni kollégiumba. 1754-ben rektor volt Harkányban, majd 1758-tól lelkész Piskón, és 1761—1 7 68 között I Iarkányban. A felsőbaranyai egyházmegye lelkészei és hívei a hercegszőlősi kánonok
