Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

A népiskolák, a tanítók száma és aránya a (1848A megyék neve A népiskolák száma Növekedés A tanítók száma 1846/48 1869 % 1846/48 1869 Baranya Somogy Tolna Zala 175 187 170 248 397 368 179 331 (1) (2) (4) (3) 126,85 96,79 5,29 33,46 247 210 243 263 436 431 269 428 Összesen: 780 1275 63,46 963 1564 A kapitalizmus első két évtizedének népiskolája a neoabszolutizmus időszakában - Eötvös népiskolai törvényének a megjelenéséig (1848-1868) - alsófokú népiskolázás-történetünk kilombosodásának az időszaka volt. Régiónkban mind a népiskolák, mind pedig a néptanítók számának tobábbi növekedése: 63,46%-os, illetve 62,40%-os volt. Az iskolák számainak csaknem 1%-kal nagyobb volt a növekedése a tanítók számánál, utalóan az aprófalvas régióban a még mindig hiányzó népiskolák pótlásának folyamatára. E növekedés csak azért emelkedett ilyen magasra, mivel az mindenütt: a reformkori növekedés eredményeire épülhetett rá. A megyék rangsorában azonban - az előző korszakhoz képest - jelentős változás történt. Az iskolák számának, növekedésében Baranya (126,85) állott az első helyen, az előző periódus második helyezésével szemben. Különösképp