Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

Pest 477 személy 4,2% Pozsony 207 személy 1,7% Eger 156 személy 1,9% Kolozsvár 146 személy 2,4% Nagyszombat 129 személy 3,9% Buda 120 személy 1,0% Győr 103 személy 1,8% Fiume 95 személy 3,4% Az ország 39 megyéjéről, amelyek közül 25 az anyaországhoz, 11 Erdélyhez, 3 Horvátországhoz tartozott, tudjuk azt is, hogy az egyes községekben mennyi volt a papok száma. Egy vagy több pap volt 4839 községben 55,15% Pap nem volt 3935 községben 44,85% 8774 község 100,—% Legjobb volt a helyzet Erdélyben, ahol 2606 község közül csak 4054oen nem volt pap. Legrosszabbul Horvátország volt ellátva papokkal, 711 községe közül 5894oen nem voltak. A fenti adatokban nemcsak a világi papság, hanem a szerzetesek is benne vannak. A század korábbi évtizedeiben a papok abszolút száma jóval kisebb lehetett, arányszámukról ez már kevesebb valószínűséggel tételezhető fel. A szerzetesek nemcsak lelkipásztorok voltak, egy részük tanított is. Az értelmiségnek fontos rétegét jelentették. Két nagy kategóriába sorolták őket: koldulók és nem koldulók. Egy valószínűleg II. József uralkodása idején készült kimutatás szerint a szűkebb Magyarországon, valamint Horvátországban, Szlavóniában és a dalmát tengerparton az alábbi rendeknek voltak rendházaik. Nem kolduló rendek Férfi rendek Benedek rend 8 rendház Premontrei rend 7 rendház Cisztercita rend 7 rendház Piarista rend 28 rendház Pálos rend 38 rendház Bazilita rend 9 rendház Kamillánus rend 2 rendház Jeromos rend 1 rendház Női rendek Orsolya rend 7 rendház Erzsébet rend 1 rendház Miasszonyunk rend 1 rendház Benedek rend 1 rendház Anglikán rend 1 rendház 111 rendház