Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

Vasvár megye zsidó lakosainak száma feltűnően megnőtt, Sopron, Mosón és Trencsén megyéké csökkent. Úgy látszik, a zsidó lakosság is hullámzott. A 8 legtöbb zsidó lakosú megye ugyanaz maradt, mint 10 évvel korábban, de a zsidóságnak már csak 63,06%-a lakott bennük. A zsidóság megoszlása az országon belül tehát egyenletesebbé vált. Az 1740-es években 9 szabad királyi városban írtak össze zsidókat, de jóval kevesebbet, mint 10 évvel korábban. Feltűnő, hogy Pozsonyban és Kismartonban ez alkalommal egyetlen zsidót sem írtak össze. Négy évtizeddel későbbre, a II. József-kori népszámlálás idejére, több mint ötszörösére nőtt a magyarországi zsidók száma. Kereken 83 000 személyt írtak össze. Igaz, nem csupán az anyaországban, hanem az egész történeti Magyarországon, a katonai határőrvidék kivételével. A határőrök között azonban aligha laktak zsidók, mint ahogyan Horvátországban és Szlavóniában is összesen 111 személyt találtak az összeírok, a legtöbbet: 34-et Fiúméban. Erdélyben már több zsidó lakott, de még mindig nagyon kevés: összesen 2002 személy. A legtöbb közülük az alábbi megyékben: E 4 megyében élt az erdélyi zsidóság 92,21%-a. Erdély városai közül Gyulafehérvárott, ahol letelepedésük meg volt engedve, 150 személy lakott, Kolozsvárt csak 2, a többi városban egysem. Az anyaország közel 81 000 főnyi zsidó lakossága az egyes országrészek között %-os arányban így oszlott meg: Buda Trencsén Szakolca Győr Komárom Szatmárnémeti Bártfa Szentgyörgy Modor 187 személy 131 személy 96 személy 51 személy 34 személy 19 személy 12 személy 7 személy 3 személy Belső-Szolnok megye Közép-Szolnok megye Tor da megye Kükül lő megye 660 személy 615 személy 343 személy 228 személy 32,97% 30,72% 17,13% 11,39% Duna bal partján Duna jobb partján Duna-Tisza közén Tisza jobb partján Tisza bal partján 29,37% 26,89% 9,08% 23,01% 10,46% 1,19% Tisza-Maros szögén