Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

szakunkban folyamatosan javult. Az uralkodó nevében fellépő kamarai biztosoknak nem volt könnyű feladatuk, amikor a városok szűk vezető rétegének, a patríciusoknak a különböző visszaélései ellen harcoltak. Ez a réteg hatalmát meggazdagodásra használta fel, de nem a közösség javán keresztül, hanem annak a rovására. Ellene a szélesebb, de szegény rétegek állandó harcot vívtak, de még az uralkodói hatalom támogatásával sem tudtak mindenhol eredményt elérni. A kamarai biztosok azt a megbízatást kapták, hogy a visszaéléseket szüntessék meg, a bevételeket növeljék, a kiadásokat csökkentsék, a városok pénzügyi egyensúlyát állítsák helyre. Miként a megyéknek, a szabad királyi városoknak is kettős pénzügyi gazdálkodásuk, két pénztáruk volt: a hadi és a házi. A hadi pénztárba a hadiadó folyt be, a katonai vonatkozású kiadásokat fedezték belőle. A házi pénztárba a háziadó és egyéb városi jövedelem folyt be, nem katonai vonatkozású kiadásokat fedeztek belőle. A bevételek főbb forrásai 1740 és 1770 között, 96-ban kifejezve, az alábbiak voltak: 1740-es 1750-es 1760-as évek évek évek Házi adó 17.09 11.61 12.66 Bormérés 15.05 13.52 18.06 Sörmérés 10.93 20.14 1748 Taxák (illetékek) 13.61 11.65 9.22 Majorság 4.97 10.48 6.97 kiadások főbb tételei ugyanabban az időben: 1740-es 1750-es 1760-as évek évek évek Fizetések 30.88 32.54 42.47 Ingatlanfenntartás 17.53 29.77 27.26 Majorság 3.01 10.17 8.08 A század utolsó évtizedeiben a legtöbb bevétele az alábbi városoknak volt: Selmecbánya Kassa Pozsony Debrecen Körmöcbánya Pest Buda 134 715 forint 121 667 forint 87 678 forint 71 118 forint 60 121 forint 55 566 forint 49 038 forint