Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Függelék - 1. Somogyi Levéltári Napok '88 (1988. november 11.) Összeállította: Bősze Sándor

Farkas Márton előadása Az előadó részletesen ismertette a hadsereg helyzetét a nyugati offenzívát követő „jegyzékháború" időszakában, majd pedig a délnyugati arcvonal összeomlásáról beszélt. Az október 24-én indított nagy olasz támadásnak kettős célja volt: egyrészt Triesztet, másrészt pedig Bécset akarták elérni. Bár az osztrák-magyar hadsereg visszaverte a támadást, mégis a harcok menetében egész hadosztályok tagadták meg a parancsot. így az olaszok október 26-án áttörték a frontot. A monarchia katonai vereségét elismerve 191H. november 3-án aláírta Paduában a fegyverszünetet. Farkas Márton az őszirózsás forradalom eseménytörténetének néhány fontosabb gyújtópontjára irányítva a hallgatóság figyelmét, mutatta be — a leendő forradalmak klasszikus, esetenként — a fegyveres erő leválását az. állam testéről, vagyis azt, hogy l.ukachich Géza altábornagynak nem volt kivel elfojtatnia a katonatanácsokat. Előadását a belgrádi katonai egyezmény és Linder Béla nevezetes kijelentésének elemzésével zárta. Horváth Gyula.- A magyar polgári demokratikus forradalom visszhangja nyugaton című korreferátumában — a korabeli angol és francia sajtóban végzett kutatásai alapján — megállapította, hogy nagy világlapok olyan csekély érdeklődést tanúsítottak a magyarországi események iránt, hogy még különtudósítót se küldtek az országba. A magyar történésekről több napos késéssel és meglehetősen általánosan számoltak be, s csak két kérdéssel foglalkoztak részletesebben, Károlyi személyével és a nemzetiségek tevékenységével. A következő korreferens, Szita László Az antant szerb megszállás alatti területek helyzete 1918—19. fordulóján c. előadása a belgrádi fegyverszüneti egyezmény után a szerb impérium fennhatósága alá került baranyai és somogyi területeken kibontakozé) szerb annexiós stratégiát tekintette át. Tökéletes gazdasági és közlekedési zárat építettek ki az anyaországgal szemben. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban szerb tisztviselőket alkalmaztak. „Példátlan iskolaügyi rendeleteket vezettek be, amelynek során elrendelték a magyar nemzeti zászlók és jelvények, az iskolai térképek, a történelmi szemléltető gyűjtemények, eszközök megsemmisítését." Utasításokkal kényszerítették a tanítókat arra, hogy változtassák meg a magyar nyelvű tankönyveket. Az előadó négy osztály tankönyvében 1041 javítást számolt meg. köztük olyan kitételt, hogy: „hazánk fővárosa: Beográd." Adatokat hozott, melyek szerint Somogyban a szerb tanfelügyelőség tanítókat botoztatott meg. Az annexiós politikai