Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

tsz munkamódszereit. Figyelemmel kísérték a vezetőségi üléseket és választásokat. A csurgói járásban két felülvizsgáló bizottságot alakítottak, melyek feladata a tsz-ek ellenőrzése volt.

12 A mezőgazdasági osztály szakemberei a mezőgazdasági technikum szakelőadóival a tsz-eknél előadássorozatot tartottak, ezt követően értekezleten ültek össze, ahol megvitatták a felmerült problémákat. Az oktatásról az egész járásra kiterjedő ütemtervet készítettek.

128 A rendkívül bonyolult munkaegység-számítást a tsz dolgozói maguk nem tudták volna elsajátítani, ezt vagy a mezőgazdasági osztály dolgozói, vagy pedagógusok tanították meg nekik. Mellettük a pártszervezet tagjai, vagy hivatásos népnevelők oktatták a parasztokat. Minden vb-tag, illetve minden mezőgazdasági osztálybeli dolgozó patronált egy-két tsz-t. Ez elengedhetetlen volt, mivel a szervezettség olyan alacsony színvonalon állt, hogy már a további tsz-szervezés sikerét veszélyeztette. A siófoki vb egyik heti jelentése a következő azonnali feladatokat sorolta fel a tsz-eknél: 1. Üzemi értekezleteken történjenek meg a konkrét választások (vezetőségi választások), és azokat január 29-ig be kell fejezni, 2. Döntsék el, hogy még hány tagot fog beszervezni a tsz, 3. Meg kell erősíteni az üzemi pártszervezetet, 4. Brigádok megszervezése, 5. Munkaegység ismertetése a tanítók által, 6. A tsz-szervezeti szabályzat ismertetése.

129 Bár másutt nem foglalták ilyen egységesen össze, de mindenütt ezek a teendők merültek fel. A tsz-ek munkaterve szintén a járási mezőgazdasági osztályon készült el. A tervben megadott kereteken a tsz-ek már nem változtathattak, de az átfogó terven belül módosításokat tehettek. Az így „elfogadott" terveket utóbb a járási vb-hez juttatták vissza, és ennek alapján készültek el a végleges munkatervek. Természetesen mindent elkövetett a vb, hogy a kiküldött munkaterveken a tsz-ekben már semmit ne módosítsanak.

130 Az egyik legsérelmesebb eljárás a parasztokra nézve a tagosítás volt. Ennek során a legjobb földeket vették el az egyénileg gazdálkodóktól, és gyakran csak igen messze kaptak csereföldet. ,A tagosító bizottságok botrányos munkát végeztek, nem mennek ki népnevelő munkára, bent ülnek az irodában, vadul beszélnek a dolgozó paraszttal. A dolgozó paraszt visszadobja a papírt, nem fogadja el a kiosztott földjét. A falvakban azt híresztelik, ha 70% nem egyezik bele a tagosításba, nem lesz tagosítás."

131 A tagosítás a tsz-alakítás és erősítés egyik döntő eszköze volt. Ennek során egységes parcellák kialakítása ürügyén - a parasztoktól legjobb földjeiket vették el. Határozott cél volt, hogy a „kulákoknak" - akik pedig a legjobb földeket adták minél messzebb adjanak minél gyengébb minőségű csereingatlant. A tagosítást tagosító bizottságok végezték. A Marcali járási V. B. a tagjaiból ideiglenes bizottságot alakított a tsz-szervezés során adódó kampányfeladatok elvégzésére, másrészről a tagosító bizottságok ellenőrzésére.^

52 A tagosító bizottságok önkényeskedései már mindenkinek szemet szúrtak. A kor szokványos szervezési stílusa egyébként is bizottságok szervezése volt. A legtöbb feladatot bizottságok végezték, köztük sok olyant is, amelyet egy személy jobban végezhetett volna. A fölösleges munkabefektetés mellett így nehezebben volt érvényesíthető egységes koncepció, kompromisszumokra került sor, és főleg elveszett az egyéni felelősség. Később kiderült, hogy az ideiglenes bizottság nem azt vizsgálja, hogy a tagosítások során történt-e méltányta-