Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)
meghiúsítja, a megalakuló csoportot működésében akadályozza vagy annak fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a/' a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen izgat, arra rágalmazó vagy becsmérlő kijelentést tesz b/ a csoportba való belépéstől mást visszatartani törekszik c/ a csoport tagját vagy annak házanépét a csoporthoz tartozásuk miatt becsmérli, megszégyeníti vagy bántalmazza d/ csoport tagját vagy mást a csoport érdekében kifejtett munkájában akadályozza vagy akadályozni törekszik." A gyakorlatban ez a bűncselekmény egyszerűen mint „tszcs, elleni izgatás" lett ismert, és sokakat ítéltek miatta súlyos büntetésekre. Pusztán az említett néhány jogszabály említése nyomán látható, hogy a politikai vezetés olyan tevékenységeket kivánt a büntetőjog eszközeivel szabályozni, melyek a termelés, a mindennapi élet és munka körébe tartoznak, melyek részletes szabályozása zaklatja és sérti a lakosságot. Ezeknek a jogszabályoknak a betartása és betartatása részint az élettől idegen viselkedésformákat eredményez (voltak községek, ahol a tsz-tagok és a tsz-en kívüliek nem is beszéltek egymással), részint a lakosságot teljesen elidegeníti az államhatalomtól, elidegeníti a munkától, emberi és erkölcsi értékeket rombol, végső soron a politikai hatalommal való szembefordulásra ösztönöz. A fonyódi járásban a vb 5 aktívát bocsátott a járási pártbizottság rendelkezésére, akik a járás területén hetente 1-2 napig állandóan a szervezéssel foglalkoztak. Hozzátartozott a munkához, hogy jelentéseket készítettek a község hangulatáról. Bekapcsolódtak a munkába tömegszervezetek, földműves szövetkezetek is. A vb minden helyre „kultúrgárdát" küldött, ahol szimpatizáltak a tsz-gondolattal 94 Bekapcsolódott a munkába a vb és a mezőgazdasági osztály valamennyi dolgozója, részint közülük, részint külső tagokból alakult ki az a „hivatásos" személyi gárda, melynek tagjai profi agitátorokként járták a falvakat. A Szovjetuniót megjárt parasztküldöttek, pártmunkások, tsz-tagok, üzemi dolgozók, társadalmi aktívák, tanácsalkalmazottak utaztak szüntelenül egyik községből a másikba. Megállás nélkül tartották a gyűléseket, járták a házakat. Az állami gazdaságok, gépállomások, vb osztályok aktíváit külön felelős oktatta ki (Fonyódon a Népfront elnöke), és az oktatás után napokra kimentek a súlyponti falvakba agitálni. 9 " 1 Természetesen a tsz-alakítás nem volt olyan fényes sikersorozat, mint ahogy egyes vb-ülések jegyzőkönyveiből tűnhet. Rengeteg kudarc, kellemetlenség, atrocitás és bírálat érte a szervezőket, és nemcsak a parasztság részéről. Sokszor hetekig nem volt egyetlen belépés, néha az ülés botrányba fulladt, az előadót elkergették. A vb ülésen gyakran megkérdőjelezték a szervezők alkalmasságát. A szervezők néha csak a tsz-irodában melegedtek, máskor a kocsmába hívták össze a parasztokat. Maguk az asztalfőre ültek - háttal a parasztoknak -, és időnként az egyik agitátor hátraszólt: „Na, ki akar belépni?" 96 Többször felmerült az egész társaság leváltásának gondolata. A tsz megalakítását minden esetben előkészítő bizottság alakítása előzte meg. Az előkészítő bizottság tagjai az agitátorokat követték a szervezésben. A bizottság tagjait a járási szervezők válogatták össze, és munkájukat állandóan figyelemmel kísérték. Az előkészítő bizottság feladata a tsz jogszerű megalakításának előkészítése és lebonyolítása volt. Azokban a községekben szervezték meg, ahol reményt láttak a tsz megalakítására, és biztatóak voltak az agitációs munkák. Az agitációba persze a bizottság is bekapcsolódott, óriási szervezőmunkát fejtettek ki, mindenekelőtt a
