Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

eltávolították az apparátusból, vagy lehetetlenné tették a helyzetét, de mindenki előtt nyitva állt a kilépés lehetősége. A megyei vb-nek hetenként rendszeresen kellett ülést tartania, melynek napját az első vb-ülésen kellett megállapítani. Ezt a belügyminiszternek jelenteni kellett, mivel a miniszterek küldöttei bármely vb-ülésen részt vehettek.

2 Alsóbb szinten központilag határozták meg a vb-ülések napját, amely könnyítette az ellenőrzés szervezését, de teljesen figyelmen kívül hagyta a helyileg adódó szempontokat.

28 Az elnök a vb-ülésére szakértőként bárkit meghívhatott, és a vb elhatározhatta, hogV az elnök a következő ülésre kit hívjon meg. A meghívottak az ülésen csak tanácskozási joggal vehettek részt, és csak annak a napirendi pontnak a tárgyalásánál lehettek jelen, amelynek tárgyalásához meghívást kaptak.

29 A Somogy Megyei Tanács V. B. ülésein kezdetben csak néhány meghívott vett részt, a meghívottak köre azonban 1951 januárjától fokozatosan bővült. Rendszeresen meghívottak az MDP megyei bizottságának politikai munkatársai, a megyei bíróság, az államügyészség vezetői, miniszteri biztos a Begyűjtési Minisztériumból vagy begyűjtési kormánymegbízott, járási vezetők a begyűjtési apparátusból, vállalatvezetők és járási tanácselnökök. Az MDP, a megyei bíróság és az államügyészség képviselői minden napirendi pontnál jelen voltak, ki is fejtették véleményüket, esetenként mint előadó vettek részt. 1953 tavaszától - a törvényesség követelményének megjelenésével - a bíróság elnöke az államügyészség képviselője mellett rendszeresen beszámolt a törvényesség helyzetének alakulásáról. 1951 januárjától állandóan jelen vannak a rendőrség képviselői (többnyire a megyei rendőrkapitány vagy a kiküldöttje), megjelenik az ÁVH képviselője is. Ettől kezdve gyakori téma a közbiztonság és az állambiztonság. Sajnos, a törvényesség védelme - beleértve a tanácsi munka törvényességét is - csak 1953 tavaszától került előtérbe. Az a tény, hogy a meghívottak többsége begyűjtési szakember, mindennél többet mond a tanács munkájáról. A begyűjtés kérdése mindig a legfontosabb napirendi pont volt, részletes előterjesztést tett általában a begyűjtési osztály-vezető, hozzászóltak az MDP és a többi osztályok részéről, de hozzászóltak más vb-tagok, sőt a rendőrség és a bíróság (ügyészség) képviselői is. Amennyire a jegyzőkönyvek alapján nyomon követhető, érdemi vita csak ebben a témakörben bontakozott ki. Frekventált témakör volt még a tsz-szervezés, a mezőgazdasági munkák állása és az adóbehajtás. A jogszabály szerint az ülések napirendjét a vb-elnök állította össze, és azt az ülés előtt 48 órával megküldte a vb-tagoknak.

30 Valójában a vb-üléseknek és a tanácsüléseknek is elsősorban a felülről előírt és ülésről ülésre visszatérő napirendekkel kellett foglalkozniuk. Ezzel nagyjából ki is merült a rendelkezésre álló idő. A megyei és a járási vb-ülések napirendjei csaknem teljesen megegyeztek, ez sem meglepő, hiszen a járások napirendjeit a megyén állították össze. Jelen voltak továbbá a vb-üléseken az állami gazdaságok, a DÉFOSZ, a SZÖVOSZ képviselői, az MDP szövetkezetpolitikai osztályvezető, MDP megyebizottsági tagok, tanácsi osztályvezetők, csoportvezetők, a kaposvári polgármester (később tanácselnök) vagy helyettese, miniszteri kiküldöttek (ők nem meghívottak, hivatalból vannak jelen ), az OTP kiküldötte ( békekölcsön ügyekben) és még sokan mások.