Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)

A TANÁCSOK ÉS ATEIvjMELŐSZÖVETKEZETEK SOMOGYBAN (1950. június - 1953. június) GÉGER LÁSZLÓ 1. A tanácsok és a tsz-szewezés A tanácsrendszer fejlődésében - osztva a tudomány által képviselt álláspontot - a három tanácstörvény megjelenését alapul véve három fejlődési periódust, illetve korszakot különítek el. Az első periódus megítélésem szerint 1949.augusztus 20-tól, az alkotmány kihirdetésétől 1954. szeptember 25-ig, a második tanácstörvény (1954. évi X. tv.) kihirdetéséig tartott. Természetesen a korszakhatárokat illetően eltérő nézetek is léteznek - függően attól, hogy az elemző mit tart mérföldkőnek e korszak megítélésénél, abban azonban egyetért az elmélet, hogy nagyjában ez a korszak az első (195O. évi I. tv.) és a második tanácstörvény között eltelt időszakra tehető. Tágabb értelemben nem választható el a korszak azoktól a párt- és pártkoncepcionális harcoktól, valamint tudományelméleti vitáktól, melyek az 1947. évi választásokat megelőzték, és már 1947. végétől - a választások ismert eredményeinek következtében - megindulnak a gyökeres reformot előkészítő gyakorlati munkák.

1 Mégis az alkotmány hatálybalépésével kapott törvényes megfogalmazást, hogy az állam helyi szervezetét tanácsi típusú egységekre kívánja felépíteni, annak megfelelően, hogy „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, a város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat." (Alkotmány 2. § 121 bekezdés) A tanácsrendszer fejlődésének második szakasza a második és harmadik (1971. évi I. tv.) tanácstörvény kihirdetése közötti periódusra, míg a harmadik szakasz a harmadik tanácstörvény kihirdetését követő időszakra tehető. Ebben a felosztásban jelen pillanatban is a harmadik szakasz korát éljük, és mint ismeretes, a tanácsrendszer napjainkban is jelentős változásban van, sőt több tekintetben még nem érett meg a helyzet az igazán radikális államigazgatási reformra.

2 Minden politikai felépítmény - így a proletárdiktatúra is - konkrét megjelenési formájában elválaszthatatlan az adott ország valóságos gazdasági-társadalmi fejlődésétől, és csakis abból kiindulva, azzal összhangban érthető meg. A tanácsi szervezet a proletárdiktatúra egész mechanizmusának egyik része, az abban bekövetkezett változások tehát mindenkor szoros egységben jelentkeznek az egész állami mechanizmus változásaival. Ezeknek az összefüggéseknek a részletesebb vizsgálatára terjedelmi okokból nem térhetek ki, de mindenkor jelzem ezek meghatározó szerepét és alapvető tendenciáit. Eleve helytelen és téves lenne minden olyan törekvés, amely a tanácsi szervezetben bekövetkezett mozgásokat