Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

1919. április 28. Moszkva számára is — Rosta. A gyermekek testi és lelki védelme érdekében a tanácskormány az iskolákban gyámügyi állásokat rendszeresít, ezekre az állásokra speciális tanfolyamokon kiképzett tanítókat vagy egyéb szakembereket alkalmaznak. A gyám feladata, hogy az iskolaköteles gyerekek testi és lelki védelméről gondoskodjon, állandó kapcsolatot tartson a szülőkkel, az iskolaorvossal és a tantestülettel. Ha a gyermekek erkölcsei veszélybe kerülnek és az iskola eszközei nem elégségesek, a gyám a gyermekbiztosítási hivatalhoz fordulhat. Gyermekvédő központokat továbbá gyermekotthonokat és pedagógiai laboratóriumokat alakítanak ki. Ez utóbbiak a gyermek pszichéjének kutatásával, vizsgálatával foglalkoznak, tanácsokat adnak további pályájukra vonatkozóan. Beteges gyermekek részére iskolai szanatóriumokat hívnak életre. A tanácskormány további rendelete szerint a morális züllés veszélyeinek kitett, vagy antiszociális magatartást tanúsító gyermekek és fiatalkorúak kiegészítő szociális nevelésben részesülnek: ez azt célozza, hogy azt a kritikus helyzetet megszüntessük, amelybe a gyerekek a kapitalista társadalmi rend révén kerültek. A szociális nevelés eszköze többé már nem a fenyítés, hanem a munkáséletre történő nevelés. A bizottságokat a gyermekfelügyelet, a fiatalkorú munkások szövetsége, gyermekmenhelyek, megfigyelő-átmeneti otthonok és kriminálpedagógiai intézetek támogatják. A kiegészítő szociális nevelés céljait szolgálják az olyan gyermekek számára, akik saját környezetükben az erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve, munkára nevelő intézetek a hasonló sorsú serdültek számára, intézetek értelmi fogyatékosok, gyenge képességűek, idegbetegek, végezetül közveszélyesek számára. 1919. április 28. Budapestről Mindenkihez A magyarországi szocialista párt székely népcsoportjának gyűlésén a Magyar Tanácskormány elnöke, Garbai Sándor beszédet tartott, amelyben kifejtette, hogy a háborút a régi oligarchia diktatúrája okozta. Kiszámította a háborús terheket és a ránk rótt háborús jóvátételeket, amely szerint Magyarországnak csupán kamatokban évi hatmilliárdot kell fizetnie. Ez csak úgy teremthető elő, ha mindenki kora reggel négy órától este nyolcig szakadatlanul dolgozik és lemond a tisztességes életről, ruházkodásról és az emberhezméltó létről. A nagybirtokosok, gyárosok és kereskedők idézték elő ezt a háborút. Ha elveszítették és csődöt idéztek elő, úgy a vagyonukkal kell lakolniok érte. A kapitalizmus talán hajlandó lenne ezeket a terheket viselni azért, hogy ily módon hadseregét megerősítse és aztán támadásba lendüljön, de nem az ellenség, hanem az országon belül a dolgozó milliók ellen. Ezért a kapitalizmusnak örökre el kell tűnnie. Nem akarták nekünk megadni a választójogot, most pedig mi zártuk ki őket, míg új rendünk meg nem erősödik és teljesen ki nem épül. Osztálygyőzelmünk azt jelenti, hogy a jólét, a kultúra mind a munkásosztályé. Társadalmunkban probléma a nyolcórás munkaidő, mihelyt azonban a termelési viszonyok és a fejlődés tényezői megengedik, a hatórás munkaidőt fogjuk bevezetni, hogy a proletárok a fennmaradó időt tanulásra, képzésre használhassák fel. Az új termelési rend olyan, mint a spanyol nátha, terjed és előbb-utóbb benyomul minden országba.