Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Vadász Sándor: Budapest és München kapcsolatai a magyarországi tanácsköztársaság első időszakában. (Fordította: Dobai András)

(UPM) A Forradalmi Kormányzótanács felhatalmazta a pénzügyi népbiztost, hogy rendelkezzen a pénzintézetek széfjeinek kinyitására vonatkozóan. A széfekben található aranypénzek, készpénzek és külföldi értékpapírok ellenértékét folyószámlán jóváírják. Betétkönyveket kívánságra kiadnak, értékpapírok és más értéktárgyak valamint iratok továbbra is a széfekben maradnak. Aki széfjének kulcsát nyolc napon belül nem bocsátja rendelkezésre, annak széfjét feltörik és tartalmát lefoglalják. (UPM) A Forradalmi Kormányzótanács rendeletet bocsájtott ki, mely a pénzintézetek szocializálását határozta el. A pénzügyi népbiztost felhatalmazzák, hogy vegye át és helyezze ellenőrzése alá azoknak a pénzintézeteknek a vezetését, melyeket szocializálásra alkalmasnak tart. A pénzintézeteket meghatalmazott vezeti, akit a pénzügyi népbiztos nevez ki. Betétek felvétele csak a már jelzett, korlátolt mértékben engedélyezett. A pénzintézetek az értékpapírokról és egyéb értékekről nem rendelkezhetnek. Akinek egy pénzintézetnél folyószámlája vagy egyéb betétje van, köteles 14 napon belül, 5000 korona alatti összeg esetén 30 napon belül személyazonosságát igazolni. Aki ezt elmulasztja, annak betétje a tanács javára száll át. 2. kiadás München, 1919- március 28. (UPM) A csepeli fegyvergyárnak, Magyarország legnagyobb lőszergyárának nevét a munkásság a „diktatúra arzenálja" névre változtatta. (UPM) A csehszlovák kormány a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére Pozsonyban minden alap nélkül letartóztatta a szocialista párt vezetőit és úgy őket, mint a törvényszék elnökét valamint a Gyáriparosok Szövetségének titkárát az illavai fogházba szállíttatta. (UPM) A Forradalmi Kormányzótanács az ipari, bánya- és közlekedési üzemekben a munkások által történő ideiglenes igazgatásról és ellenőrzésről szóló rendeletet bocsátott ki. A Tanácsköztársaság kötelességének tekinti, hogy a termelőeszközöket a dolgozók társadalmának tulajdonába vegye, a termelést szervezze és növelje. Eszerint valamennyi ipari, bánya- és közlekedési üzemet, melynek munkáslétszáma 1919. március 22-én ... (hiányos szöveg) meghaladta, a munkásság társadalmi vezetése és ellenőrzése alá helyezik, az így átvett üzemeket a szociális termelés népbiztossága által kinevezett biztosok vezetik. A termelési biztos az egész proletárság képviselője azokban az üzemekben, melyeknek az élére állították. A szóban forgó üzemekben a munkások egy ellenőrző munkástanácsot választanak. Választható az adott üzemben dolgozó valamennyi munkás vagy munkásnő, aki 18. életévét betöltötte. A hivatalnokok is a munkások közül kerülnek ki. Az esetben, ha az üzem munkástanácsa és termelési biztosa között bármely kérdésben nézeteltérés keletkezne, a munkástanács nem járhat el önkényesen, hanem jogorvoslati úton a szociális termelés népbiztosságához kell fordulnia, amely a panaszokat sürgősen kivizsgálja és haladéktalanul dönt. A népbiztosság döntése kötelező érvényű. Amíg a népbiztosság a döntését meg nem hozta, addig a termelési biztos rendeleteit kell követni. A rendelet a közzététel napjain lép érvénybe. (UPM) Károlyi Mihály volt miniszterelnök a nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy cáfolja Vix alezredes állításait. Kijelenti, hogy Vix alezredes úgy neki, mint a jelenlevő minisztereknek egyszerűen tudomására hozta, hogy Magyarország már