Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

frontparancsnokság elképzelését. Másnap, 26-án a Keleti Hadsereg-parancsnokság előtt világossá vált, hogy fordulópont következett be a tiszántúli hadműveletekben. Világossá vált, hogy ezek után a Vörös Hadsereg képtelen a Tiszától keletre eső területet megtartani és a terület kiürítése, három hídfő kivételével elkerülhetetlen lett."' 8 Az új „védelmi vonal" a 4. hadosztály vonalában Nádudvar, Kaba, Kiskaba, Tetétlen, Földes, Sáp és Nagyrába volt, méhnek feladata a rendezett visszavonulás volt. Majd a Hadseregparancsnokság parancsa szerint a hadosztálynak Karcagtól keletre a csatorna nyugati partján kellett védelmi állást elfoglalni a két zászlóaljjal és egy üteggel, hogy a támadó ellenséget Püspökladány irányába feltartóztassa."' 9 Itt lépett be a frontra küldött másik 44-es zászlóalj két százada is, amely akkor érkezett. A 44-es ezredparancsnokság április 28-án délután 19 órakor indult a frontra Püspökladányba, amikor azt már a románok megszállták. Ekkor, április 27-én reggel indult a lemaradt mintegy szakasznyi katonával a frontra, Békeffy Sándor volt főhadnagy, a 6. század parancsnoka is. így a törzsnek a jelentős veszteséget szenvedett két zászlóaljjal nem sok feladata volt. Gyakorlatilag azok maradványait kellett hadra foghatóvá tenni. A legcélszerűbb volt a csapatok zömét a feltöltés és újjászervezés, valamint a katonai fegyelmezés végett a Tisza mögé, az Alföldre visszavonni. Itt a fegyelmezetlen alegységeket, valamint a parancsnokokat a katonai fegyelemnek és igénynek megfelelően rendszabályozni lehetett."" Az időnyerés az összevonáshoz, az erők és eszközök felvonuItatásához életbevágó volt. A meglazult fegyelemmel továbbra is baj volt. Hiába érkezett az ezredparancs­nok és törzse, a volt tisztek és tiszthelyettesek, a politikai megbízottak, de a bizalmiak is képtelenek voltak rövid időn belül megszilárdítani a fegyelmet. A katonák május 3-án gyűléseken követelték, hogy Dunántúlra visszaszállítsák őket. A léiére, harma­dára leapadt 4. hadosztály maradványait ekkor Hatvan körzetébe pihenőbe és kiegészítésre összpontosították. Itt, a néhány napos kiképzés és fegyelmezés után a -t-t. ezred két zászlóalja kilépett a 4. hadosztály parancsnoksága alól és Dunántúlra, a helyőrségeikbe indult. Az ezredtörzs május 14-én, egy héttel később a zászlóaljak után, a „román harctérről bevonult". „Az ezredparancsnokságot Reichard Béla volt őrnagy veszi át, ezredsegéd­tiszt Petress János volt százados. Az ezredtörzs írnoki és segédszemélyzete megma­rad, a többi az illetékes alosztályhoz vonul," — rendelte el a 43. számú május 15-i ezrednapiparancs. 61 A íéltöltött századokból rövidesen kettőt a demarkációs vonalra vezényeltek. Közben a politikai-katonai válságon túljutó Magyar Tanácsköztársaság, miköz­ben a cseh támadást is kivédte, gyors tempóban megkezdte hadseregének újjászerve­zését és feltöltését. A térkép megjelent Mag) 'arorszcig hadtörté) jele (Szel 'késztette: Liptai Eri in) 2. kötet 1985. 223­oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents