Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

tartottak előadást. Április 18-án 14 órától a II. zászlóalj 6. és 7. századánakJaczkó István a 6. század legénységi szobájában tartott a Tanácsköztársaságról előadást. Ezt Lefkovics Ernő dandárpolitikai megbízott rendelte el a kialakított menetszázadoknak. Április 20-án az 1. hadosztály parancsa alapján a demarkációs vonalra útbaindították az addigi III. zászlóalj 10. és 11. számú századát. Az elsőnek flaksch Ernő ( főhadnagy), a másodiknak pedig hátrányi István ( főhadnagy) volt a parancsnoka. Mindketten a 19. honvéd gyalogezredben szolgáltak és Pécsről a szerb megszállás miatt érkeztek Somogyba. A 11. számú század nagy részét a pécsi, illetve a baranyai önkéntesek adták. A Haksch század Sásdra vonult a parancs szerint. A vezénylés szerint a két század élelmezés tekintetében kilép a III. zászlóaljból és az I. zászlóaljhoz számít. Az ezredparancsnokság elgondolása szerint az I. zászlóalj nagyatádi helyőrségi állomással alkotja a demarkációs határbiztosítást, illetve a kordonszolgálatot. A menetzászlóaljak az I., illetve II. zászlóaljtörzsét és a gazdasági hivatalaikat menetkész állapotba helyezték és valamennyi szabadságoltat behívták. Zászlóaljtörzsenként 4-4 hátaslovat, 4-4 mozgókonyhát kiutaltak. Lőszeres kocsi kiutalása zászlóaljanként szintén megtörtént. Elrendelték a parancsnoki vörös karszalag viselését, rajta fekete betűkkel a beosztás feltüntetését is. Az elvonulás előtti napokban a katonák ruházatát, ahol szükséges volt, kicserélték. Nagy gondot fordítottak napokkal előbb a higéniai követelményekre. Az Erzsébet gőzfürdő április 17-én a 30 kabinjával csak az I. és II. zászlóalj katonáinak állt a rendelkezésére. A katonáknak saját törülközőjét és szappant kellett vinni. Reggel 6,30-tól l-l órás időközönként 70-70 katona tudott megtisztálkodni. így délelőtt a 10. és 11. század (I. zlj.), délután pedig az 3. és 8. század (II. zlj.) fürdött. Ugyanekkor került sor két turnusban a helyőrségi század 134 katonájára is.

n A menetkész zászlóaljakról a hadsereg-főparancsnokság április 21-én úgy rendelkezett, hogy a II. és IV. zászlóaljat a román támadás miatt a tiszántúli frontra vezényli. A II. zászlóalj a négy századdal az I. világháborús hős, Svastics Imre ( 1879—1928) (volt őrnagy) parancsnoksága alatt a frontra indult. A mozgósított IV. zászlóalj tartalékban volt, míg Hajmáskérről a 44. tüzérezred egy ütege, valamint a kaposvári II. zászlóalj Püspökladány kirakodással megérkezett a frontra. Április 22-én a 44-esek végleg a 4. hadosztály alárendeltségébe kerültek. Két nap múlva a II. zászlóalj Hajdúszoboszló megszállására vonattal elindult. Az ezredparancsnokság, a törzs a Keleti Hadseregnél lévő egységekhez csak április 28-án 17 órakor indult útba. A fronton a két zászlóalj ezután Reichard Béla (1876—1921) őrnagy, frissen kinevezett ezredparancsnok parancsnoksága alá került. Reichardtal indult a frontra Steiner Kálmán szds. segédtiszt, Bagi Mátyás szolgálatvezető, Szigeti János ezredkürtös, Szabó István, Pamszicz és Homolya Gyula írnokok, Zolnai Sándor főszámvevő altiszt. Kötszervivők: Reisz Erzsébet, Serbán Tibor, a kerékpárosok: György István, Nieder Lajos, Pintér József. A törzslovászok: Terén Lajos, Illés Ferenc és Vajda János. Ezenkívül az ezredtörzzsel elvonult a telefon-(járőr-) alegység is. Április 24-én a Hadseregparancsnokság utasítása alapján a 4. hadosztály feladata a Hajdúszoboszló és a Nyíradony közötti rés lezárása volt. A 4. hadosztály feladata, hogy Hajdúszoboszló és Hajdúszovát irányában a román csapatok ellen támadást indítsanak, illetve visszaverjék és elfoglalják a meghódított területet. A román királyi csapatok április 24-én azonban könnyűszerrel elfoglalták a várost, mivel az ott védelemre rendelt egységek megszaladtak, Hajdúszoboszlót kiürítették, mielőtt a megszállók a várost veszélyeztették volna.