Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Andrássy Antal: A somogy—baranyai 44-es dandár szervezése és harcai 1919-ben

gyalogezerednek Kaposváron 387 sapkát, 40 pár lábszárvédőt, 105 db derékszíjat. 62-62 darab háti-, illetve kenyérzsákot, 70 db szuronyt, 5 revolvertáskát és 1 pár kesztyűt adott át." A Direktórium gazdasági és szervező tevékenysége a Vörös Hadsereg első perceitől kezdve vitathatatlan volt. Nélkülük a hadsereg szervezése elképzelhetetlen lett volna. Viszont a katonai kérdésekbe való beavatkozásukat a Hadügyi Népbiztosság keményen visszautasította. Április 11-én Szántó a népbiztosság nevében szigorú intézkedést rendelt el, miszerint a direktóriumok eddig: beleavatkozván hadműveleti, szervezési és katonaközigazgatéísi kérdésekbe, leírhatatlan fejetlenséget és felfordulást idéztek elé), miáltal végeredményében a tanácsköztársaságnak okoznak kiszámíthatatlan károkat. " Ezért elrendelte, hogy a jövőben ettől tartózkodjanak, mert az esetleges beavatkozást szigorúan megtorolja.

2S A Vörös Hadsereggel, annak szervezésével, a toborzással kapcsolatos központi kormányzótanácsi rendeletek — ha megkésve is — a vidéki közigazgatás és a munkástanácsok tudomására jutottak. A Somogyvármegye Hivatalos Lapjában április 18-án közölték a forradalmi törvényszékek felállításáról (IV. sz. rendelet), a Vörös Hadsereg alakításáról (XXIII. sz. rendelet), valamint április 30-án megjelent számban a (hónap 12. napján elrendelt) Katonai Forradalmi Törvényszékek létrehozásáról szóló (LUI. sz.) rendeletet.

29 Ezen utóbbira szükség volt Somogyban is, mert a toborzottak között a szesztilalom kijátszása miatt elszaporodtak a kisebb-nagyobb kihágások és bűnesetek. Szükség volt az új típusú fegyelem, a parancsnoki tekintély megőrzésére és megszilárdítására is, mivel az anarchista és önbíráskodó hangulat eluralkodott. A demokrácia félremagyarázásából is előfordultak szolgálati fegyelmezetlenségek. Április 17-én Lefkovics Ernő dandár politikai megbízott jelentette a megyei Direktóriumnak, hogy a katonai törvényszéket felállították dr. Waldmann iMjos elnöklete alatt.

30 A kisebb fegyelmezetlenségek felett ezután az egységeknél a választott katonai esküdtszékek ítélkeztek. A vöröskatonákat tulajdonképpen esküje, A vöröskatona kötelezője kötötte az önként vállalt katonai fegyelemhez. A fegyelmezetlen katona az aláírt esküszöveg és a fennálló katonai szolgálati szabályzat alapján volt felelősségre vonható.

31 A toborzás érdekes színfoltja volt a középiskolák fiataljainak a nagyszámú jelentkezése is. Kaposváron a fiúgimnáziumban április 8-án harminc, a fiú felsőkereskedelmiből tizenkettő, a csurgói gimnáziumból pedig huszonkilenc fiatal jelentkezett katonának. Később csak 18. életévüket betöltők mehettek a katonai kiképzés után a frontra. A megalakult diákszázadot kiegészítették ifjúmunkásokkal és május végén a munkászászlóaljjal kimentek a frontra.

32 A 18 éven aluliak hátországi szolgálatot teljesítettek. Őket a helyőrségi, készültségi századba osztották be. Április 13-án és 14-én, húsvét napján toborzással egybekötött vöröskatonanapot rendeztek a Kaposváron állomásozó egységek. Az ünnepséget sportjátékokkal, futballmérkőzéssel és atlétikai versennyel tették színessé.

33 A toborzás mellett növelte az is a létszámot, hogy naponta egyre többen szöktek át a szerb csapatok megszállta területről. Pécsről nagy létszámban a hazafias érzelmű volt 19-es gyalogezredbeli tisztek és a hadapródiskola egykori tisztjei és hallgatói jelentkeztek. Március utolsó napjaiban a komlói és más pécsbányatelepi bányászok érkeztek a dandár egységeibe.

34 Elsőként jöttek a vasutasok, akikből Neusidler Pál pécsi főhadnagy parancsnoksága alatt az I. zászlóalj alárendeltségében vasutas század alakult, amely végig a helyőrségben, illetve a demarkációs vonalon teljesített szolgálatot.