Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)

A balatoni idegenforgalom fellendítésének egyik legfontosabb feltétele a közlekedés folyamatos fejlesztése volt. A települések évente beszámolhattak úthálózatuk gyarapításáról, javításáról, vagy új vasút- és esetleg hajóállomás, továbbá az újabb járdák és sétányok elkészültéről. A fürdőegyesületek a közlekedési hálózat javításáért is sokat tettek. Beszámolóikban gyakran szerepelt az útépítés, az utcák kövezésének, gyalulásának, karbantartásának és a járdák készítésének (pl. Újhely, Lelle, Szemes, Boglár, Zamárdi, Fenyves, Fonyód) ténye. „Bogláron és Lellén is helybeli fürdőegyesület elsőszámú gazdának érezvén magát, [még] a község utcaelnevezésére is gondot fordított... " 98 Az üdülőhelyek jó és kényelmes megközelítése, valamint a kikapcsolódási lehetőségek szaporítása érdekében igyekeztek elérni új vasúti megállóhelyek létesítését, a vasúti menetrendi változtatásokat, gőzhajó és csónakkikötők létesítését. A szárazföldi és vízi megállóhelyek építésében, gyarapításában és karbantartásában tevőlegesen is részt vettek.

99 A fürdőhelyek egyéb infrastrukturális tényezői esetében is kitapintható a fürdőegyesületi tevékenység. Szaplonczay sokszor idézett könyvében településenként felsorolta a postákat és távirdákat, az orvosi rendelőt, továbbá a gyógyszertárakat. A birtokunkban lévő adatok alapján gyakran találkozhatunk posta, telefonközpontok és telefonállomások létesítésével. Aboglári és leilei egyesület pedig közösen kérvényezte, hogy a két község közti telefonbeszélgetések helyi beszélgetésnek számítsanak és így ne kelljen értük külön fizetni.

100 Az idegenforgalom és az infrastuktúra bővülésével változott a települések gazdasági élete is. A század végén a Tó jövőjéért aggódó megyi főorvos szerint a sivárabb somogyi part nem lesz addig látogatottabb, „...míg a birtokosok a magántőkét oda nem eresztik és így az építkezési kedvet nem emelik." 101 Egy, a Földművelésügyi Minisztériumhoz elküldött javaslat 1899-ben már a változást jelenthette.: ,A Balaton-parti fürdőhelyek idegenforgalma az utóbbi években fokozott mértékben emelkedett. A fürdővendégek nagy számának, ezen fürdők látogatottságának köszönhető az, hogy ezen Balaton melléki fürdők környékén a kisgazdák anyagi helyzete javult, amennyiben a vendégforgalom az intenzívebb gazdálkodásnak vette meg alapját, s így kisbirtokosok törekvőbb része előtt új jövedelmi forrás nyílt meg azáltal, hogy a termékek mindenkori jó értékesítése lehetővé vált. Nem oly kedvező azonban a Balaton-vidék többi részén a lakosság vagyoni állapota, amennyiben a szőlőnek a phyloxera által történt elpusztítása óta, egész vidékek lakossága szegényedett el rohamosan s maradt keresetforrás nélkül."

102 Az idegenforgalomban rejlő lehetőséget a helyi lakosság is felismerte. A kérdés az, hogy a fürdőegyesületek mennyiben befolyásolhatták működési területük gazdasági életét. A fürdőegyesületek tevékenysége az idegenforgalmat kívánta segíteni. Az idegenforgalom idényjellege miatt tevékenységükkel ők is a vendégforgalomra támaszkodó gazdaság szezonális jellegét erősítették, annak minden pozitív és negatív vonásával együtt. Mindannak ellenére, hogy az egyesületek és a helyi gazdaság kapcsolatára vonatkozólag sokszor csak áttételes adataink vannak, a viszony kétarcúságát tetten érhetjük. A növekvő vendégforgalom jó piaci lehetőségeket biztosított a környékbeli gazdáknak, akik a hagyományos agrártermelés és az idényfogyasztás labilitása miatt azonban a szükséges terményeket sem tudták biztosítani. A bizonytalanságot kiküszöbölő tartósító- és feldolgozóipar azonban ennek ellenére sem született