Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

a gőzmalmokhoz eljussanak. A kovácsműhelyek mellett a malmok a jelen században is fontos tényezői voltak a falvak életének, szerepet játszottak a községek közötti kapcsolatok megteremtésében, hiszen egy-két nagyobb malmot a szomszédos települések parasztjai is felkerestek. Fontosak voltak a vízimalmok technikatörténeti szempontból is. Természeti energiát használtak fel, és a turbinák segítségével az egyszerű berendezést — továbbra is csak a természetes lehetőségekre számítva — igyekeztek korszerűsíteni. Nem lebecsülendő a malmok vízépítészeti szerepe sem. Míg a korábbi évszázadokban a folyóvölgyekbe építtetett keresztgátjaik az árvizek fő okozóivá lettek, a vizsgált időszakban a malmok már beleilleszkedtek a természeti környezetbe, sőt csatornáik vízlevezető árkokká, öntözőcsatornákká vagy tógazdaságok részeivé váltak. A vízimalmok azonban még korszerűsített formájukban sem voltak településfejlesztő tényezők. Mint a 19. század első felében, később is a domb- és hegyvidéki területekre épültek, a szélesebb völgyeket, sőt általában a nagyobb településeket is elkerülték.

194 A Somogynál nagyobb gabonatermelő területekről sokkal korábban kiszorultak, ahol az őrlést kizárólag nagy teljesítményű gőzmalmokban volt célszerű megoldani. A kis vízimalmok felett a mezőgazdaság gépesítésével, főként a szállítási feltételek javulásával járt el az idő. A falusi lakosság, a gazdák és szegényparasztság életében játszott szerepük miatt azonban működésük utolsó szakaszában is hozzátartoztak a megye történetéhez.