Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)
egészségügyi szervezet aláírta a nyilatkozatot. Czindery uralma azonban csak 100 napig tartott, mert április végén a korábbi marcali szolgabíró, Noszlopy Gáspár által szervezett népfelkelés véget vetett az osztrák megszállásnak. Noszlopy a Czindery alatt hivatalban levő vezető tisztviselőket elfogatta, közöttük Csorbát is, kinek később szabad mozgást' engedélyezett, de főorvosi állásába sem őt, sem sógorát: Patzkó György karádi járásorvost nem jelöltette. Májusban engedélyt adott arra, hogy családját Pestre az anyósához vigye, miután 8 éves fia váratlanul meghalt. Szerencsésen el is érkeztek Pestre, honnan Csorba 2 hét múlva újra visszatért Somogyban maradt betegeihez. Noszlopy képzett katonasága nélkül, frissen felszerelt, de gyakorlatlan zászlóaljával nem volt képes a hatalmas osztrák erőknek ellenállni, ezért, mikor azok támadása megindult július 26-án foglyait — köztük Csorbát is — magával véve kivonult Somogyból azzal a szándékkal, hogy egységével a Duna-Tisza közben harcoló Perczel csapataihoz csatlakozzék. Az átkelés útját azonban akkorra már elzárták. Foglyait Szekszárdon hagyva a Balaton felé vonult vissza Szántód irányába, hol a Balatonon átkelve Veszprémbe ment."" Csorba július 30-án szabadult fogságából. Két napot Szekszárdon töltött, hol megismerkedett a katonai helyzettel és útiokmányokkal fészereivé Pestre, családjához indult. Augusztus 6-án érkezett Pestre. Három hetet töltött családja körében, amikor egyszerre két helyről is visszahívó levelet kapott. Németh Péter a megyefőnök a főorvosi állásába hívta vissza, Pfeffer pedig ártól értesítette, hogy Észak-Somogyban kiterjedt kolerajárvány van, ami miatt nagy szükség lenne Csorba tapasztalatára és tekintélyére a védekezésben. Csorba az utóbbi miatt azonnal a visszautazás mellett döntött bár családja erről le akarta beszélni. 46 Szeptember 6-án érkezett a postakocsival Marcaliba. Itt a 8-ára összehívott értekezleten részletesen megállapodtak a teendőkben. Szeptember 9-én Kaposváron átvette a hivatalát, majd kinyomatta „Isten minnyájunkal" címmel kezdődő plakátját a kolera elleni védekezés módjáról, melyet futárral küldtek szét a megye minden területére. Csorba ezután visszamet Marcaliba ahol szeptember végéig irányította a védekezést. A járvány július 24-ével kezdődött és három hullámban az évvégéig tartott. A megbetegedettek és halottak számáról hivatalos feljegyzés nincs. Anyakönyvi bejegyzésekből gyűjthető halálozások száma a kirobbanástól az év végéig 1254, de a halotti anyakönyvek harmadában a halálozások nincsenek feltüntetve. Ezeknek a fele a járványos terület községeiből való. Ezekből a járvány I. és II. szakaszában előfordult nagyobb számú temetés adatait figyelembe véve még 65— 7 0 halálozást sejthetünk kolerás okúnak. Flozzá kell számolni ezekhez a vármegye kórházában ebben az időben kolera kórismével bejegyzett többnyire olasz és osztrák katonákat, akikből névszerint és címmel 91 van feljegyezve, értesítés céljából. Valamennyi halálozás a számítások alapján 1415—1500 között lehetett. Ebből mats vidékek halálozási arányát középarányosán véve az összes megbetegedettek számát 7000 körülire becsülhetjük. Legtöbb halottja Iharosberénynek volt: 183, Somogyszentpál plébániája körzetében 183-an haltak meg augusztusban. 48 A karácsonyt Csorba családjával töltötte. Megegyeztek abban; Somogytól búcsút vesz és Pesten vállal hivatali állást. Kaposvárra érkezve szándékát jelentette Hochreiter Ambrus megyefőnöknek és benyújtotta kérését Geringerhez, a Helytartótanács főnökéhez, melyre azonban hónapokig hiába várta a választ.
