Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

Dombó tekintetes Nedeczki Rudolf úr faluja. Határa síkságon fekszik és bővelkedik szántóföldekben, valamint rétekben. A lakosok helvét hitvallású magyarok, van imaházuk és lelkészük. Drávafok tekintetes Ország András úr faluja. Határa sík, erdők borítják, és ki van téve a Dráva áradásainak. Lakosai helvét hitvallású magyarok, akiknek van imaházuk és lelkészük. Drávakeresztúr a tisztelendő pécsi káptalan faluja. Határa sík, de igen sok kárt okoz neki a Dráva kiáradása. Lakosai római katolikus horvátok, akik közül többen a magyar nyelvet is beszélik. Drávaszentmárton a vaskai Szent Márton apátság faluja. Síkságon fekvő határát erdők borítják és nagyon ki van téve a Dráva áradásainak. Római katolikus horvát lakosok lakják, akiknek van saját templomuk és plébánosuk. Azt tartják, hogy valamikor mezőváros volt ez a helység, amely jóllehet nem rendelkezik vásárkiváltságokkal, mégis van vásári javadalma: vására Szent Márton ünnepe táján több napon keresztül tart és a felsőbb részekről ideözönlő sok-sok kereskedőnek sertéseket adnak el annak alkalmával. Drávatamási a Bakó család faluja. Határának egy része egy kiemelkedőbb síkságon fekszik, más része azonban ki van téve a Dráva áradásainak. Vendekkel keveredett magyar lakosai római katolikusok, templomuk a szalóki plébánia leányegyháza. Gálosfa tekintetes Festetics János úr faluja. Határa hegyes-völgyes, szőlőhegye mindennapi italravaló jó bort ad. Lakosai római katolikus magyarok, templomuk a bőszénfai plébánia lcányegyháza. Gárdon a Bakó család faluja. Határa sík, erdőit igen gyakran elönti a Dráva. Lakosai helvét hitvallású magyarok. Görösgál a Király és a Szili család faluja. Határa síkságon fekszik. Sánc és árkok nyomai mutatják, hogy nagy erődítmény volt ott, ahol most Dóczi János földesúr lakóháza áll. Talaja termékeny. Római katolikus magyar lakosainak van egy kápolnájuk. Gyarmat felséges Eszterházi herceg úr faluja. Hegyes-völgyes határa van egy közönséges bort termő szőlőheggyel, valamint római katolikus magyar lakosai. Gyöngyö smelly ék a Király, a Turi és a Deli család faluja. Határa síkságon fekszik. Az itt termett borokat nem nagyon dicsérik. A lakosok magyarok, és részint római katolikusok, részint helvét hitvallásúak; az előbbiek temploma a magyarújfalui plébánia leányegyháza, az utóbbiak pedig a közvetlen szomszéd Pettend faluba járnak istentiszteletre. Hajmás tekintetes Festetics János úr faluja. Határa hegyes-völgyes, szőlőhegye közönséges bort terem. Lakosai római katolikus magyarok. Hárságy tekintetes Festetics Lajos úr faluja. Határa hegyes-völgyes és sok benne a szántóföld. Maga a település egy kies völgyben fekszik, lakosai pedig római katolikus németek, akiknek van saját templomuk és plébánosuk. Hatvan felséges Batthyány Lajos herceg úr és - kis részében - a Gaál család faluja. Határa részint hegyes-völgyes, részint pedig sík, de termékeny talajnak örvend. Lakosai magyarok és a helvét hitvallást követik; van imaházuk és lelkészük. Hobol méltóságos Batthyány Tódor gróf úr faluja. Kiváló termőtalajú