Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Borsa Iván: Az országbíró által öt törvénykezési ülésszakon megbirságolt Somogy megyeiek lajstroma (1437-1447))

Lapszám^ Bejegyz. sorsz. A törv. nyolcad Bejegyz. száma I. 2-1 3 I- 88 1444 Jakab napi (aug. i~) 88 2. 13-15 89-105 1447 vízkereszti (jan. 13-) 17 316-19 106-138 1446 Jakab napi (aug. 1-) 33 419-21 139-152 1437 György napi (máj. 1-) M 521-23 153-173 1439 vízkereszti (jan 13-) 21 Összesen 173 Az öt jegyzék eredetije három országbíró: Bátori István (1435-1440), Rozgonyi György (1441-1446 jún.) és Palóci László (1446-jún. 1470) működése során keletkezett. Mind az öt jegyzéknek van saját címe. Ezek közül az első helyen másolt 1444. évinek címe a legteljesebb. Ez magyarul a következőképpen tájékoztat: Az Úr ezernégyszáznegyvennegyedik évében Szent Jakab apostol nyolcadán Rozgonyi György ispán

30 idején kibocsátott (levelek) bírságainak lajstroma. A legrövidebb cím - bizonyára eredetijét követve - csak az országbírói kancellária részére legszükségesebb információkat tartalmazza, s így szól: Az 1446. évben Szent Jakab apostol nyolcada. A címek és a bejegyzések sora egyaránt azt bizonyítja, hogy füzetünk az országbírói kancelláriában készült, s bizonyára az addig beszedésre ki nem adott lajstromokat foglalja magában. Eddig két ilyen bírságjegyzék volt ismeretes. Mindkettőt Mályusz professzor közölte kivonatosan a Zsigmond-kori oklevéltárban.'''

1 Ezek nem másolatok, mint füzetünk, hanem eredetiek, amit az bizonyít, hogy a bejegyzések több részletben kerültek a lapra, illetve lapokra. Az egyik Baranya, a másik Csanád megye megbírságoltjait tartalmazza, s mindkettő datálatlan. Mályusz professzor mindkettőnek keltét 1409-ben állapította meg. Mindkét esetben a több lapos füzetet, illetve az egyetlen fóliót ketté hajtották és valamennyi lapján hártyaszalagot átfűzve a lajstromot zárópcoséttel látták el.

32 Füzetünk megpecsételése ugyanilyen módon történt. Ez is mutatja, hogy ugyanazzal a ritka irattípussal van dolgunk, s mindhárom az országbírói bírságszedőnek volt megbízólevele és egyben munkaeszköze. Ha ugyanis a bírságszedő az átfűzött hártyaszalagct elvágta, s így nyitotta ki a lezárt füzetet, az épen maradt pecsét igazolta őt abban, hogy kitől mennyi bírságot kell behajtania. Ha a füzetünk öt jegyzékéről fent leírt adatokat áttekintjük, szembeszökő, hogy a füzet 173 bejegyzéséből a felénél több (88) az 1444. évi Jakab napja nyolcadán volt perekben megbírságoltakról készült, míg a többi négy jegyzékben összesen csak 85 bejegyzés van. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy Üjlaki Miklós erdélyi vajda és Tamási Vajda fia: Henrik somogyi és verőcei ispánok külön királyi parancsra 1444-ben áldozócsütörtök ünnepe előtti hétfőtől (máj. 18.) Somogy megye nemesei részére (imiversitati nobilium) Somogyváron közgyűlést (generalis congregatio) tartottak, ahol számos ügyet tárgyaltak, s a közgyűlés legalább 36 napig tartott.

33 Az ügyek egy részében az ispánok maguk intézkedtek,

33 de többet az országbíró elé utaltak. Itt azonban nem szabad minden esetben fellebbezésekre gondolni. A két ispán királyi rendelkezés alapján