Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

A falu fölött lévő szőlőhegy ontja a jó borokat. A lakosok németekkel kevert magyarok, és helvét hitvallásúak; van templomuk és lelkészük is. Nagybajom a Koroknyai és a Topos család igen nagykiterjedésű faluja. Határa sík és homokos. Valaha, amidőn még érintetlen erdőségek borították, nagyon jó lehetőség volt itt az állattenyésztésre, s úgy gondolják az emberek, hogy ez is volt az oka a település növekedésének - most azonban, miután az erdőt kivágták, a határ negyed része a szél által hordani szokott homok miatt alig használható a legeltetésre. A helység magyar, van római katolikus plébánosa és temploma, valamint helvét hitvallású imaháza és lelkésze, egyébként pedig több földesúr lakóháza is ékesíti. Nagylak özvegy Jankovicsné Fekete Julianna tekintetes asszony faluja. Határának nyugati része dombos és van itt egy jó bort termő szőlőhegy is; a nyugati rész síkság. A helységben még most is láthatók egy kastély eléggé magas romjai, amelyből - jóllehet egy hatalmas nádas vette körül - földalatti út vezetett, mint mondják, Kupa vezérnek az innét csaknem fél óra járás távolságra lévő várába. A lakosok szlávokkal kevert magyarok, római katolikusok, és van templomuk - amely a somogyvári plébánia leányegyháza - helybéli káplánnal. Nikla a Thulmon család faluja. Határa sík és homokos. Van római katolikus temploma, amely a tótszentpáli plébánia leányegyháza. A lakosok magyarul beszélnek és római katolikusok, kivévén a földesurakat, akik többnyire az ágostai hitvallást követik. Orczi a méltóságos Orczi báró urak nemzetségi faluja. Sík határa teli van igen jó szántóföldekkel és tölgyerdökkel. A lakosság magyar, és részint római katolikus vallású, részint pedig a helvét hitvallást követi: az előbbiek temploma a kaposvári plébánia leányegyháza, míg az utóbbiaknak saját imaházuk és lelkészük van. Orda méltóságos Jankovics János tanácsos úr faluja. Határa, amelynek nagy részét nádas foglalja el, sík helyen fekszik. A mezőn látható annak a várnak a sánca, amelyről az 1546- évi 56. törvénycikkely tesz említést. Római katolikus lakosai magyarul beszélnek. Őszöd falu nagyobb részében a székesfehérvári custodiátushoz, kis részében pedig a Vásonyi családhoz tartozik. Határa kelet és észak felől sík, nyugat felől pedig dimbes-dombos, egy jó borokat termő szőlőheggyel. Imaházzal és lelkésszel ellátott, helvét hitvallású magyar település. Oszlopán fele részében a Lengyel, másik fele részében pedig a Perneszi család faluja. Határát síkságon fekvőnek lehetne mondani, ha nem lenne néhány völgy és magasabb domb is e területen. Borát nem nagyon dicsérik. Szlávokkal kevert magyar lakossága római katolikus, van temploma és plébánosa. Pamuk Borda Antal úr faluja. Határának keleti része magasabb fekvésű, s itt kiváló szántóföldek vannak és jó borok teremnek; a síkságon fekvő nyugati rész valamennyire homokos. A jobbágyok szlávokkal kevert magyarok és római katolikusok. Polán méltóságos Niczky György gróf úr faluja. Határa részint magasabb fekvésű síkságból áll, részint pedig dombokból és völgyekből. A lakosok szlávokkal kevert magyarok és római katolikusok. Pusztakovácsi a Koroknyai és a Topos család faluja. Határa sík és ho-