Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)
eléggé ki van téve a záporesők által okozott áradásoknak. Bora azonban jó. Ágostai hitvallású magyar lakosainak van imaháza és lelkésze. Porrog nagyságos és méltóságos Festetics György gróf úr, valamint Hochraiter Kázmér és Hagyárosi György faluja. Fiatára hegyes-völgyes, szőlőhegye igen kiváló minőségű bort terem. Lakosai római katolikus magyarok és vendek. Sámson a Szent Péter és Pál apostolokról nevezett óbudai prépostság faluja. Az egyébként sík határa kelet felé magasabb, az itt lévő szőlőhegyek jó borokat teremnek. Lakosainak, akik magyarok, van templomuk és plébánosuk. Sáníz méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Határa sík, de ahol Kanizsa mezővárosával szomszédos, ott magasabban fekszik. Lakosai római katolikus németek. Sand tekintetes Szegcdi Károly úr faluja, amelynek kelet felől sík, nyugat felől pedig hegyes-völgyes határa van. Szőlőhegye nemes borokat terem. Lakosai magyarok és római katolikusok, ágostai hitvallásúakkal vegyesen. Sarkad méltóságos Nitzky György gróf úr faluja, amely oly módon épült össze Alsók faluval, hogy a kettő egyetlen helységnek látszik. Határa sík, lakosai magyarok és a helvét hitvallást követik. Sávoly méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Sík határa van és római katolikus magyar lakosság lakja. Simonyi nagyságos Festetics Imre gróf úr faluja. Határa sík, lakosai pedig római katolikus magyarok. Surd tekintetes Inkey Károly tanácsos úr faluja. Egész területe hegyesvölgyes és a nyári záporesők miatt teli van vízmosásokkal, amiből következik, hogy talaja eléggé terméketlen. Szőlőhegye azonban igen kiváló minőségű borokat és nem megvetendő gyümölcsöket terem. A lakosok magyarok és az ágostai hitvallást követik, van saját imaházuk és lelkészük. Szakátsi kurialista nemesek birtoka; azt tartják, hogy valaha egy királyi szakács jószága volt s nevét is onnét vette. Határa kelet felől magasabb és itt közepes minőségű borok is teremnek, nyugat felől pedig sík. Lakosai magyarok és római katolikusok, van egy elpusztult templomuk, amely a tapsonyi plébánia leányegyháza. A helység határában lévő erdőben még most is láthatóak a pálos atyák Szent Domonkos tiszteletére szentelt monostorának - amelyet még Szent Özséb életében alapítottak különböző kegyurak* - a maradványai: ezeket mély és négyszögletes sánc veszi körül. E határrész még manapság is Barátok, vagy másképpen Baráti néven jön elő. Szenta méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Igen tágas, sík és porondos határa van. A lakosok magyarok és egy részük a római katolikus, másik részük pedig a helvét hitvallást követi.** Szentkirály ugyanazon méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Határának fekvése hegyes-völgyes, s van egy kicsiny szőlőhegye. Ágostai hitvallású magyar lakosai rendelkeznek imaházzal és lelkésszel. Szentmiklós ugyanazon méltóságos és nagyságos Festetics György gróf úr faluja. Fiatára fekvését tekintve sík és magasabb. A lakosok horvátok, kis szá*Lásd Annale;; Paulinorum, I. kötet 79. lap. **Nem szabad összetéveszteni a Bács megyei Szentával.